Híd a közösségek között – A B’nai B’rith Marseille látogatása Budapesten
A Mazsihisz–BZSH Síp utcai székházának patinás
Dísztermében különleges vendégeket köszöntöttek április 24-én délután: a B’nai B’rith Marseille
képviseletében érkezett francia delegációt látta vendégül a B’nai B’rith Budapest páholya, akik egy baráti hangulatú találkozóra invitálták a vendégeket. A francia csoport április 23. és 26. között
töltött néhány tartalmas napot a fővárosban, ahol programjaik középpontjában a
zsidó kulturális és történelmi örökség emblematikus helyszíneinek felfedezése
állt.
A találkozót Breuer Péter, a B’nai B’rith Budapest
páholyának elnöke nyitotta meg köszöntőjével. Őt követte Prof. dr. Grósz Andor,
a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke, aki röviden
bemutatta a helyszín történelmi jelentőségét is: mindössze száz méterre állunk Herzl Tivadar szülőházától, aki a zsidó állam megálmodója volt. Hozzá hasonlóan
Max Nordau is mélyen kötődött Budapesthez – ő is magyar zsidó származású volt.
Dr. Grósz Andor felidézte Benjamin Netanjahu miniszterelnök két héttel ezelőtti budapesti látogatását, ahol a kormányfő beszédében kiemelte Herzl Tivadar és Max Nordau nevét, mint a zsidó világ két kiemelkedő alakját, akiket Magyarországnak köszönhetünk. A Mazsihisz elnöke ehhez akkor hozzátette: a névsor ezzel még nem ér véget – ide tartozik Szenes Hanna is, valamint számos Nobel-díjas tudós, hiszen a 18 magyar díjazottból 15 zsidó származású volt.
Ezután azzal folytatta, hogy köszönetet mondott a francia vendégeknek érdeklődésükért, majd néhány gondolatban bemutatta a magyarországi zsidóság múltját, jelenét és jövőjét, valamint a Mazsihisz szervezeti működését. Kitért a magyar zsidóság történelmi kettéválására is: a polgárosodást választó neológ irányzatra, illetve a hagyományőrző ortodoxiára. Hangsúlyozta azonban, hogy ha Izraelről van szó, minden irányzat félreteszi a nézetkülönbségeket, és egységesen kiáll Izrael Államáért – ahogyan azt a 2023. október 7-i terrortámadást követően is tették.
A vendégek kérdésére válaszolva arról is beszélt, hogy Magyarországon nem tapasztalhatóak pro-palesztin megmozdulások. Ennek okait részben a magyar kormány zéró toleranciát hirdető antiszemitizmus-ellenes politikájában, részben pedig abban látja, hogy hazánkban nem él számottevő muszlim kisebbség. Hangsúlyozta: bár Magyarországon sem tökéletes a helyzet, nyílt inzultusokra vagy antiszemita tüntetésekre nem kerül sor, és a társadalmi közeg sem támogatja az ilyen jellegű megnyilvánulásokat.
Beszédében kitért a Mazsihisz intézményi hátterére is. Mint mondta, a szervezet teljes infrastruktúrával rendelkezik: bölcsődétől az egyetemig terjedő oktatási intézményrendszert működtet, amely a zsidó közösségi élet fejlődését szolgálja. Kiemelte, hogy a Mazsihisz tartja fenn Közép-Kelet-Európa egyetlen zsidó kórházát, a Szeretetkórházat, valamint a régió egyetlen zsidó felsőoktatási intézményét, az államilag akkreditált Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetemet, ahol nemcsak rabbikat és kántorokat, hanem közösségszervezőket, héber nyelvtanárokat és szociális munkásokat is képeznek.
A francia delegáció többnapos látogatása során Budapest számos nevezetességét felkereste: többek között megfordultak a Széchényi fürdőben, a Szent István-bazilikában, valamint ellátogattak a Parlamentbe és a Párisi udvarba is. Kiemelt figyelmet szenteltek a zsidó örökség helyszíneinek: megtekintették a Dohány utcai zsinagógát és a Zsidó Múzeumot, tiszteletüket tették a Duna-parton található Cipők-emlékműnél, felfedezték a zsidó negyed kulturális értékeit, és különleges élményt nyújtott számukra a felújított Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga is.
A csoport idegenvezetését Adorján Krisztián látta el, aki 2002 óta dolgozik budapesti idegenvezetőként. Odaadó munkájával végig segítette a delegációt, hogy az itt töltött idő alatt még gazdagabb élményekkel távozhassanak, miközben felfedezték Budapest zsidó örökségét.
Fotó: M. Schmidt János / Mazsihisz
Zucker-Kertész Lilla beszámolója
