Holokauszt-traumák: A zsidó léthez már nem a szégyen és szorongás tapad
Dr. Bárdos Katalin pszichoterapeuta-szakpszichológussal készített interjút a 24.hu a holokauszt traumájának átörökítéséről, a társadalmi traumatizáció különböző elszenvedőinek létrehozott KÚT rendelőről, valamint arról, miként lehet felfejteni, hogy egyes problémák belőlünk vagy a felmenőink élményeiből erednek-e.
Még a harmadik generáció is megőrzi a vészkorszak szörnyűségét címmel közöl interjút a 24.hu dr. Bárdos Katalin pszichoterapeuta-szakpszichológussal, aki az édesanyja, Virág Teréz kutatásait felidézve így vezeti be a témát: „édesanyám a nyolcvanas évek elején kezdte megfigyelni, hogy a gyerekek neurotikus tüneteinek a hátterében a nagyszüleik által közvetített, elszenvedett múlt lehet. Ezek alapján állt össze benne a felismerés: pszichésen sérülhet a holokauszt utáni második, sőt, harmadik generáció is”.
A beszélgetésben a szakember felhívja a figyemet: nagyon sok családban eltitkolták a holokauszt borzalmát, de tudattalan szálon – akár ezeken a túlzott reakciókon keresztül – átragadt a másod-, harmadgenerációra. Eleinte nehézséget okozott neki is, hogy miként derül ki, hogy valaki holokauszttraumát hordoz vagy sem, de a válasz egyszerű: rá kell kérdezni, hogyan élték túl a háborút a nagyszülők.
Az ő generációjából sokan csak nagyobb gyerekként tudták meg, hogy zsidók, ám a gyerekeik és unokáik már belenőttek a zsidóságukba, fel tudják vállalni, mert nem a szorongást és a félelmet adták nekik tovább. „Ma már nyíltabban fel lehet vállalni a zsidóságot, lehet beszélni róla, így a zsidó léthez már nem a szégyen és a szorongás tapad” – mondja a szakpszichológus az interjúban, amelyet teljes terjedelmében itt olvashatnak el.
(Címlapkép: Farkas Norbert/24.hu)
„A holokauszt nemzedékei – Traumatizált generációk az interperszonális, szociális és kulturális térben” címmel rendezett nemrégiben tudományos tanácskozást az OR-ZSE keretein belül működő Virág Teréz Traumakutató Csoport. Az online konferencia a vészkorszak által traumatizált generációk problémáit, traumafeldolgozó stratégiáit, lelki működésük sajátosságait vizsgálta. Írásaink a konferenciáról itt és itt és itt olvashatók.
