Íme, a „Rombach-utczai” zsinagóga pontos építési számai
Az Arcanum digitális adatbázisának segítségével korabeli hírlapokban lapozhatunk, így könnyűszerrel megtalálhatjuk a budapesti Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga építéséről szóló beszámolókat. Csak arra kell ügyelni, hogy a keresőbe a Rumbach helyett Rombach-ot írjunk, akkoriban ugyanis így írták és mondták az utca nevét.
Az Arcanum Digitális Tudománytár valódi kincsesbánya, amelyet ezúttal arra használtunk, hogy kibányásszuk a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga 150 évvel ezelőtt lezajlott építésére vonatkozó hírlapi tudósításokat.
1894 körül készült belső felvétel a zsinagógáról
Nemcsak a zsinagógára, de az utca névadójára is sok találatot kapunk, hiszen dr. Rumbach Sebestyén pesti tisztifőorvos a város egyik legismertebb polgára volt. Megbecsültségét jelzi, hogy az Országút (ma: Károly körút) közelében nyíló utcácskát, ahol a tisztifőorvos városszerte ismert (egyik) háza állt, a pesti nép már a XIX. század első felében Rombach utcának kezdte nevezni – ami azt jelenti, hogy a korban így ejtették az orvos-doctor családnevét. Hivatalos utcanévavatás nem is volt, mert nem volt rá szükség, majd csak a XX. század első felében lett a Rombach utcából Rumbach Sebestyén utca, hogy a helyes alakkal tisztelegjenek a névadó előtt.
De a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga építésére visszatérve: a korabeli lapokban az egyik első híradást a Budapesti Közlöny 1870. június 21-i számában olvashatjuk, amely a címes hírek között a következőkről tudósít:
UJ ZSINAGÓGA PESTEN. A pesti izr. hitközség elöljárósága bejelenté a városi hatóságnak, hogy a Rombach-utczában levő 62l/a szám alatti telkére zsinagógát szándékozik épiteni s a benyújtott terv alapján építési engedélyt kér.
A munkálatok gyorsaságára jellemző, hogy valamivel több mint 2 év után meg is történt az avatás, amelyről a Pesti Napló 1872. október 2-án számolt be:
(Z s i n a g ó g a-s z e n t e l é s.) Az ó-hitű zsidók Rombach-utczai zsinagógája ma délelőtt 9 órakor szenteltetett fel ünnepélyesen. A pompásan épült imaház egészen megtelt az ájtatosak és a hivatalos vendégek nagy számával. Lányi úr, mint a pesti hitközség elnöke, felolvasván a templomépitési bizottság jelentését, valamint Barnay titkár az alapkő számára rendelt magyar és héber szövegű okmányt, letétetett az alapkő, azután behozatván 24, gazdagon díszített thora, a szent ládába helyeztetett; az „örök lámpa” meggyújtásával befejeztetett az ünnepély első része. Azután az ünnepi szónoklat és a felavató ima következett, melyeket Pollak rabbinus mondott el, és ezzel az ünnepély véget ért.
(Címlapkép: a zsinagóga újraavatása idén júniusban. Fotó: Mazsihisz/P. T.)
