Áháre mot - Kedosim
Jom kipur: 05.09. 19:29 - 05.10. 20:39

ÖSSZEFOGLALÓ

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Proin rutrum, sapien vel interdum faucibus, nunc tortor lacinia urna, id gravida lacus mi non quam. Integer risus lacus, dignissim ut diam quis, gravida rutrum justo:

  • Vestibulum blandit molestie lectus, sed porta erat congue at.
  • Aenean feugiat hendrerit massa eget eleifend.

További magyarázatok, a szakaszhoz kapcsolódó tartalmalnk a teljes szakasz oldalán találhatóak meg.

Isaac Bashevis Singer, a jiddis nyelv egyetlen Nobel-díjas írója

sdasdsadx

Rengeteg mindent lefordított már tőle magyarra az elmúlt néhány évtized irodalmi üzeme, de mintha még mindig nem tudnánk, hogy nem egy elveszett világ idilljét írta meg, amikor a stetlről írt, hogy elveszett hősei a hagyományok útvesztését és a modernitás értelmetlen magányát mutatják be egy hazátlan nyelven, amelyen egy szinte maradéktalanul elpusztított zsidó világ beszélt.


Számos jellemző szövege már New Yorkban játszódik, hősei zárt közösségekből érkeztek a világ legnyitottabb városába és országába, ahol szépen megállták a helyüket, meggazdagodtak és túléltek mindenkit, akit valójában nem tudtak szeretni, elhagyták otthonukat, a hatalmas lengyel zsidóságot, amely elhamvadt mögöttük anyjukkal, apjukkal, családjukkal együtt és most idegen, gazdag nyugdíjasok, múltjuk nem nosztalgia tárgya, legfeljebb lelkifurdalás fűzi őket hozzá, jelenük üres, jövőjük nincs.

Ő is így jött el Lengyelországból, amely születésekor még nem létezett, egy modernitás előtti világból, amelynek krónikása lett a modernitás egyik centrumában. Legnagyobb témája, hogy a hagyományok elveszítik megtartó erejüket, de nem lép a helyükbe semmi. Nem modernista és nem tradicionalista. kétségbeesett pusztán és ezt leplezi el mesélő hangja, klasszikus novellái és regényei jellemformálása, leírásai, világalkotó ereje. Regényei közül A sátán gorajban azt meséli el, ahogy egy tradíció kifordul önmagából, a Messiás várása anarchiába fordul és pusztításba, amikor elegen elhiszik, hogy megérkezett. Ászá Hesel, a nagy családregény főhőse, A Moszkát-családé, elhagyja nagyapja szűk, bigott világát, hogy ne találjon és végül már ne is nagyon keressen semmit helyette. akarat, szándék és cél nélküli emberek regényei ezek, A rabszolga pedig a teljes magányé, ez az egyetlen módja, hogy valaki utat találjon magának a modernitásban, amikor a régi életforma elnémul, új pedig nincsen: a modernitás a kétely, a bizonytalanság, az egyértelmű folytonos megkérdőjeleződésének terepe, olyan világ, amelyben nincs otthon. A házasságszerzők ideje lejárt, az individuális szerelem tökéletes csőd. A halál a Messiás, ezzel végződik A Moszkát-család a náciktól elfoglalt Varsóban.

A singer-szövegek íve a Felvilágosodás előtti időkből húzódik a holokauszt utáni korszakig és ez az ő élettörténetének is a summája.

Nobel-díját átvéve szólt a jiddisről, írásai első nyelvéről a száműzetés nyelveként, amelynek nincs országa, nincsenek államhatárai, egyetlen kormány sincs, amely védelmezze és elvetik a nem zsidók éppen úgy, mint az emancipált zsidók. Alakjai elveszítették világukat, nem tartozhatnak sehová. beteljesületlen, alig létező történetű, kései, mindenhez kései szerelmek, értetlenségbe forduló találkozások búcsúztatják el őket az élettől, amelyhez már hosszú ideje nincs közük, ha volt valamikor egyáltalán.

Az, amit alkotott, megáll magában és nem kapcsolódik semmi máshoz. A zsidó irodalom egyik fárosza, amely csak a tenger végtelenségét világítja be, nem ad hírt távoli partokról. Legyen áldás az emléke


Kapcsolódó cikkek
[qbg-related-posts post-type="post"]
Categories:
Ezek is érdekelhetnek