Izraelben a világátlagnál kétszer gyorsabban nő az átlagos hőmérséklet
Izraelben a világ átlagánál közel kétszer gyorsabb ütemben növekszik az átlagos hőmérséklet, és az országot a világátlagnál sokkal súlyosabban érinti a globális felmelegedés. Izraelben az éghajlatváltozás négy fő jellemzőjére kell felkészülni: melegebb lesz, nagyobb lesz a szárazság, emelkedik a tengerszint, és egyre szélsőségesebb lesz az időjárás.
A vasárnap kezdődött glasgow-i klímacsúcs alkalmával közzétett jelentés szerint 1980 óta az egész világban átlagosan 1,18 Celsius fokkal emelkedett a hőmérséklet, miközben Izraelben ez a növekedés 2,1 fokos volt – jelentette az izraeli meteorológiai szolgálat legfrissebb jelentése alapján tegnap a ynet hírportál.
Az izraeli meteorológiai szolgálat az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) globális adataival vetette össze a helyi méréseket. Az IPCC számításai 1980 és 2020 között évtizedenként átlagosan 0,29 Celsius fokos globális felmelegedést mértek, de Izraelben ez az érték 0,54 Celsius fok, vagyis majdnem a duplája.
A jelentés készítői szerint Izrael a globális felmelegedés egyik forró pontján („hot spotján”) van, és ez megköveteli a felkészülést a klímaváltozás hatásaira. A forró nappalok és éjszakák gyakoribbá válása, és a hidegebb napok számának csökkenése várható.
Az elmúlt harminc évben országos számításban mintegy 25 milliméterrel csökkent az éves csapadék, és kevesebb lett a csapadékos napok száma is. Megfigyelhető, hogy miközben az ország északi részén, Galileában csökkent a csapadék mennyisége, más területeken, köztük a Negev sivatag északi részén több eső esett.
A jelentés szerzői az éghajlati modellek alapján azt vetítik előre, hogy a jövőben folytatódnak, sőt várhatóan felgyorsulnak a klímaváltozás eddig megfigyelt jelenségei. A következő századfordulóig a globális kibocsátáscsökkentéssel számoló optimista forgatókönyv szerint 1,5 fokkal, az eddigi gyakorlat folytatása esetén viszont négy fokkal tovább emelkedik a hőmérséklet.
A 2021 és 2050 közötti években meglehetősen mérsékelt, hétszázalékos csapadékcsökkenés várható az 1961-től 1990-ig tartó időszakhoz képest, de 2071-től 2100-ig már átlagosan 127 mm csapadékcsökkenést ígérnek, ami több a szóban forgó időszakban mért éves csapadékmennyiség 25 százalékánál.
Izraelben az éghajlatváltozás négy fő jellemzőjére kell felkészülni: melegebb lesz, nagyobb lesz a szárazság, emelkedik a tengerszint, és egyre szélsőségesebb lesz az időjárás.
Rekordmennyiségű esőzések várhatóak, amelyek miatt növekszik az áradások, földcsuszamlások és árvizek száma különösen a városokban. A változások a jelentés készítői szerint alááshatják a regionális stabilitást, és hátrányosan érinthetik Izrael biztonságát is.
MTI
(Címlapkép: Jplenio/Pixabay)
