Egyre többen jelentkeznek az OR-ZSE képzéseire
Habár a koronavírus terjedése természetesen az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetemen (OR-ZSE) folyó oktatást is befolyásolja,
az intézmény működését illetően egyéb fontos folyamatokról is hírt lehet adni. Ilyenek a közelmúltban lezárult felvételi jelentkezések
eddigi eredményei, valamint az OR-ZSE állami akkreditációját, hitelesítését illető fejlemények. Minderről Vajda Károly professzort, a Magyarországi
Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) fenntartásában működő egyetem rektorát kérdeztük.
– Milyen eredménnyel zárultak az idei felvételi jelentkezések?
– Azt érzékeljük, hogy az utóbbi években növekszik az igény a képzéseinkre. 2018-ban 70 nappali tagozatos hallgatónk
volt összesen, és ebből 22-en voltak első évfolyamosok, 2019-ben 98 nappalis hallgatónk volt, és 44-en jelentkeztek első évfolyamra. A következő tanévre
vonatkozóan még nem lehet pontos számot mondani, hiszen lesznek még pótfelvételisek is, annyit azonban már most lehet tudni, hogy idén 51-en jelentkeztek hozzánk.
– A rabbiszakra mennyien jelentkeztek?
– Erre a szakra évente általában két hallgatót szoktunk felvenni, idén is ketten jelentkeztek, de mivel az egyikük nő, így
jelenleg egy jelentkező felvételével számolunk.
– Melyek a legnépszerűbb szakok?
– Az egyik legnépszerűbb képzésünk a felekezeti szociális munkás, amely voltaképpen a roma mobilitás egyik fontos pillére
lett, hiszen sok fővárosi, s örvendetesen egyre több vidéki roma származású hallgató végzi el sikeresen. Sokan hányatott sorsú élethelyzetből
jönnek hozzánk, de szerencsére az OR-ZSE rugalmas, személyre szabott képzést, felzárkóztatást tud nyújtani az olyan hallgatóknak, akik egyes alapképzésekben
esetleg le vannak maradva a többiektől. Ez többek között annak köszönhető, hogy az egyetemünket családias légkör jellemzi, a kollégáink pedig –
akárcsak a többi egyházi felsőoktatási intézmény tanárai – különösen humánus oktatói küldetéstudattal rendelkeznek. Ezzel kapcsolatos
hír, hogy a felekezeti szociális munkás képzéshez csatlakozó mester (MA) szakot is szeretnénk indítani a jövőben, kb. két-három éven belül.
– Beszéljünk az egyetemet érintő akkreditációs folyamatokról is! Hol tartanak ezek az eljárások?
– Mint ismeretes, egy egy ilyen hitelesítési eljárás során az állam azt tekinti át, hogy az adott intézmény megfelel-e
a minőségbiztosítási előírásoknak. Nálunk kétfajta akkreditáció zajlott szinte párhuzamosan, az egyik a doktori iskolánk hitelesítése,
amely már sikeresen befejeződött, a következő öt évre megkaptuk a hitelesítést. A másik eljárás az egyetemen működő szakok akkreditációja,
ez az, amire most készülünk.
– Tavaly jelentős változások történtek az oktatói karban. Idén várhatók-e lényeges személyi döntések?
– Folyamatosan növekszik az oktatói létszám, hiszen a hetvenedik életévüket betöltött kollégáinkat pótolni
kell. Ezen kívül nagyon fontos, hogy az egyetem judaisztikai, tudományi jellegét erősítsük, emiatt vettünk fel nagy szakmai reputációval rendelkező kollégákat
erre a tudományterületre. Ilyen például Dobos Károly egyetemi docens, aki a judeo-arab nyelv egyik legkiválóbb hazai szakértője. Az ő különlegesnek
tekinthető óráira nem csak diákok, hanem végzett judaista tanárok, tudósok is beülnek a szemináriumára. Jelenleg azon dolgozunk, hogy a tervezett tanár
szakunkhoz megteremtsük a személyi feltételeket, azaz a következő tanévtől több új kollégát köszönthetünk majd a tanári karban.
(Címlapkép: Vajda Károly professzor. Fotó: Földi Bence/OR-ZSE)
