Könyvajánló – Komoróczy Géza: Nekem itt zsidónak kell lenni
Könyvajánló rovatunkban ez alkalommal, a napokban a 80. születésnapját ünneplő Komoróczy Géza: „Nekem itt zsidónak kell lenni”. Források és dokumentumok (965-2012). A zsidók története Magyarországon 1-2. kötetéhez című kiadványt ajánljuk, amely a Kalligram: Pozsony kiadó gondozásában jelent meg.
Az elmúlt másfél-két évtizedben megszaporodott a magyarországi zsidó történelemmel foglalkozó tudományos és igényes ismeretterjesztő munkák száma. A különböző korszakokat bemutató (bár inkább a 19-20 századra fókuszáló) monográfiák, tanulmánykötetek mellett egy-egy zsidó közösség történetét vagy egy-egy település zsidó történelmét feldolgozó munkák mellett Komoróczy Géza átfogó, kétkötetes monográfiája is megjelent.
Hiányzott azonban egy olyan, szintén átfogó forrásgyűjtemény, amely a laikus érdeklődő, de akár a tudós számára is megkönnyíti a hozzáférést a legfontosabb forrásokhoz – különös tekintettel a nehezen hozzáférhető vagy addig kiadatlan forrásokra –, és lehetővé teszi a források összehasonlítását, kritikai olvasatát. A magyarországi zsidó történelem gyakran a művelt laikus közönség számára is ismeretlen terep, különösen a 19. század második feléig, az emancipációs törvényig terjedő időszak, mivel a középkor, a koraújkor magyarországi zsidó történelmének tanítása egyetemi szinten is gyakran hiányzik, és számos tévedés és mítosz él a köztudatban, így kiemelten fontos és sürgető feladat volt egy szöveggyűjteményként is használható kötet összeállítása.
A „Nekem itt kell zsidónak lennem” (források és dokumentumok (965-2012) Komoróczy Géza összeállításában jelent meg, és miként a kötet alcíme is utal rá, az említett kétkötetes történeti munkát kísérő forrásgyűjteményként a magyarországi zsidó történelem elmélyültebb tanulmányozásához igyekszik segítséget nyújtani. Ez a koncepció – átfogó történeti mű és szöveggyűjtemény – a „klasszikus” iskolai és egyetemi tankönyvek, chrestomatiák koncepcióját idézi, és talán nem véletlen: az oktatásban, és nemcsak a felsőoktatásban, de a középiskolai történelemtanításban is nagy szükség van arra, hogy a zsidó történelem tanításához rendelkezésre álljanak megfelelő források, szövegek is.
A néhány éve megjelent forrásgyűjtemény nem az első kísérlet alapvető források összegyűjtésére, az egyik legnagyobb vállalkozás, a Scheiber Sándor nevéhez köthető Magyar Zsidó Oklevéltár összesen 19 kötete a 18. század végéig kínál gazdag anyagot. De Komoróczy Géza vezetésével sem első alkalommal jelenik meg magyarországi zsidó történelemmel foglalkozó szöveggyűjtemény. 2003-ban, Shlomo Spitzer professzorral közösen jelentették meg egy a középkori és a kora-újkori magyarországi zsidó történelem héber forrásainak gyűjteményét, ami Kohn Sámuel 1881-es könyvén alapul. Ez a gyűjtemény még nagyobb vállalkozás, mivel nemcsak héber forrásokat tartalmaz, és napjainkig közöl dokumentumokat – az utolsót 2012-ből.
Krónikák és törvénycikkelyek, naplóbejegyzések és újságcikkek, vallási döntvények és tudományos munkák, diplomáciai iratok, jelentések és visszaemlékezések váltakoznak, sőt, egy-egy szépirodalmi alkotás is helyet kapott. A hivatalos és a magánjellegű dokumentumok, az objektív jogi szövegek és a szubjektív leírások lehetőséget adnak, hogy az érdeklődő első kézből ismerje meg az adott korszakot, történelmi eseményt, de a vázlatos történelmi bevezető és a gazdag jegyzetanyag segítenek a források közötti eligazodásban, értelmezésben is. A héber, latin, német vagy jiddis nyelvű forrásokat eredetiben és magyar fordításban is olvashatjuk, a további tájékozódást nemcsak a források eredeti lelőhelyének, de azok különböző szövegközléseinek felsorolása, és szakirodalmat tartalmazó bibliográfia is segíti. Komoróczy olvasókönyvként definiálja a kötetet, „amelynek darabjait a mögöttük lévő történelem fűzi egymáshoz” (p. 10).
És valóban, a kötetben található 650 szöveg egymásutániságban és egymás mellé rendelve is olvasható, és a legkülönbözőbb aspektusokból ad képet több mint ezer év magyarországi zsidó történelméről, egymást kiegészítve, néha megerősítve, néha megcáfolva, de mindig árnyalva és megvilágítva a mögöttes történelmet.
Rotschild, aki Európa legnagyobb hitelezője volt
Jonathan Sacks rabbi a tíz csapás mélyebb okairól
No views have been recorded for this period.