Közösségben a jövőért: párbeszéd a második generáció támogatásáról
A Zsidó Közösségi Fórum (ZSKF) december 5-én rendezte meg idei nyitott konferenciáját Budapesten, ahol civil és egyházi zsidó szervezetek képviselői gyűltek össze, hogy közösen gondolkodjanak a közösség következő évtizedének kihívásairól. A szervezők célja egy olyan párbeszédtér létrehozása, amelyben intézmények és szakemberek egymás erőforrásaira építve kereshetnek közös válaszokat a közösségi élet legfontosabb kérdéseire.
A konferencia délelőtti programjában oktatásról, fiatal felnőttek bevonásáról és a jövő zsidó közösségi igényeiről esett szó. A Centropa Alapítvány, az Élet Menete Alapítvány, a Haver Alapítvány, valamint fiatal felnőtt közösségek képviselői osztották meg tapasztalataikat arról, hogyan látják a zsidóság helyét a többségi társadalom szemében, és mi az, amit a mai fiatalok valójában keresnek a közösségben.
Fotó: Boncsér Orsolya / ZSKF
Érdekességként bemutatkoztak az új vagy újszerű ifjúsági szervezetek is, köztük a Szenes Hanna Szakkollégium, valamint a Mazsihisz újjáalakult ifjúsági szervezete, az Allin. A generációs kérdések iránti növekvő érdeklődést jelzi, hogy külön program is foglalkozott a témával: „Mit is akarnak valójában a zsidó fiatalok?” címmel tartottak beszélgetést, amely a közösségi jövőkép szempontjából alapvető kérdéseket vetett fel.
A program részeként Bedő Márton, a Hasomer Hacaiar Magyarország titkára ismertette a mozgalom által kezdeményezett 2025 tavaszi nagy FIFE (Fiatal Felnőttek) kutatás eredményeit. Az előadást élénk vita követte, amely rávilágított arra, hogy a zsidó fiatal felnőttek igényei sokkal sokszínűbbek és árnyaltabbak, mint ahogyan azt a közösségi intézmények korábban feltételezték.
Fotó: Boncsér Orsolya / ZSKF
A nap kiemelt eseménye a második generáció helyzetével foglalkozó panelbeszélgetés volt, amelyben Szabó György (Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány – Mazsök), dr. Grósz Andor (Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége – Mazsihisz), Berecz Hajnalka (Mazsihisz Szeretetkórház), valamint Cernov Mircea (JDC Magyarország) vettek részt. A beszélgetést Jó Marianna moderálta a Magyarországi Zsidó Szociális Segély Alapítvány (MAZS) képviseletében.
A panel központi kérdése az volt: hogyan tudja a közösség támogatni a második – és sok esetben a harmadik – generációt, akik ma négy súlyos, egymást erősítő nehézséggel néznek szembe:
-
romló egészségi állapot,
-
szociális elszigetelődés,
-
jóléti bizonytalanság,
-
valamint az antiszemitizmus és a nemzetközi helyzet okozta pszichés
fenyegetettség.
A
résztvevők egyetértettek abban, hogy ezek a kihívások nem elszigetelten, hanem
a közösségi ökoszisztéma részeként kezelhetők hatékonyan. Ehhez elengedhetetlen
a MAZS, a Mazsihisz, a Mazsök, a Szeretetkórház, a JDC és a közösségi pontok
összehangolt munkája, közös nyelv és közös protokollok kialakítása.
Berecz Hajnalka. Fotó: Boncsér Orsolya / ZSKF
A
beszélgetés során Berecz Hajnalka, a Szeretetkórház ápolási
igazgatója mutatta be az intézmény működését: milyen osztályokkal
rendelkezik a kórház, milyen betegcsoportokat látnak el, és milyen
szakrendelések állnak rendelkezésre a közösség tagjai számára. Kiemelte, hogy a
kórház jelentős tapasztalattal bír a másod- és harmadgeneráció egészségügyi és
mentális támogatásában, de a növekvő szükségletek miatt a kapacitások
összehangolt fejlesztése elengedhetetlen.
A
résztvevők kérdései között felmerült az ápolási osztály kérdése is. Itt fontos
volt tisztázni: az osztály létezik, ugyanakkor nem tartós bentlakásra szolgál.
Hajnalka jelezte, hogy a Szeretetkórház tud segíteni azoknak, akik hosszabb
távú, szociális otthoni elhelyezést igényelnek – az intézmény átmeneti időre,
általában legfeljebb három hónapra tudja fogadni az érintetteket, és segít az
adminisztrációs folyamatokban is.
Dr. Grósz Andor (középen). Fotó: Boncsér Orsolya / ZSKF
A
panelben dr. Grósz Andor, a Mazsihisz elnöke is részletesen
beszélt arról, hogy a holokauszt másodgenerációjának támogatása nemcsak
szociális vagy egészségügyi kérdés, hanem közösségi felelősség is. Kiemelte,
hogy a Mazsihisz intézményei – köztük a Szeretetkórház – már ma is jelentős
tudással és gyakorlattal rendelkeznek, ami jó alapot teremt egy hosszabb távú,
összehangolt wellbeing- és reziliencia-rendszer kiépítéséhez.
A
Mazsihisz elnöke hangsúlyozta: a cél nem csupán a problémák kezelése, hanem a
közösség megerősítése, olyan struktúrák létrehozása, amelyek révén a második és
harmadik generáció tagjai partnereivé válhatnak saját támogatási folyamatuknak.
A
beszélgetés konklúziója szerint a közösség már rendelkezik mindazzal a
tudással, amelyre alapozni lehet a megoldásokat is: szociális programok,
egészségügyi ellátás, közösségi terek, látogatóhálózatok, önkéntes bázisok és
erős intézményi háttér. A következő lépés ezek összehangolása, valamint egy
reziliencia- és wellbeing-központú közösségi modell létrehozása, amely hosszú
távú biztonságot és megtartó erőt jelenthet.
A délután
folyamán a résztvevők egy sikeres közösségi adománygyűjtés felépítéséről
hallhattak előadást Horn Tamástól (Adománytaxi), aki
gyakorlati példákon keresztül mutatta be, hogyan válhat egy jó ötlet valódi,
közösséget mozgósító kampánnyá.
A ZSKF
konferenciája hangsúlyossá tette a közös gondolkodás kialakítását, amelyben a
magyarországi zsidó szervezetek nem párhuzamosan, hanem egymást erősítve
dolgozhatnak. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a következő évek
meghatározó kérdései – a wellbeing, a közösségi ellenállóképesség, a generációk
közötti felelősség – csak együttműködésben adhatnak valódi, hosszú távú
megoldásokat.
Képek: Boncsér Orsolya / ZSKF, kibic.hu
Zucker-Kertész Lilla
