Létrejön a varsói gettó múzeuma
A lengyel kulturális tárca, együttműködve a lengyel Zsidóságtörténeti Intézettel, létre fogja hozni a varsói gettó múzeumát – jelentette be pénteken Piotr Glinski lengyel kormányfő-helyettes, kulturális miniszter a kormány beiktatásának második évfordulója alkalmából mondott beszédében.
Az új múzeum annak a gyermekkórháznak a helyszínén fog állni, amely a gettó területén a második világháború első éveiben működött. Az előkészítő munkák két hónapja megkezdődtek – közölte a miniszterelnök-helyettes.
A németek 1940-ben hozták létre a varsói gettót, ahol 1943. április 19-én felkelés tört ki. Az egy hónapig tartó felkelés alatt a városnegyed mintegy 70 ezer lakója közül 14 ezren haltak meg, a többieket a németek haláltáborokba vitték, a gettót földig rombolták.
Az új múzeum létesítésében résztvevő, idén 70 éves varsói Zsidóságtörténeti Intézetben éppen e héten nyitották meg a gettóbeli életet és a náci bűntetteket dokumentáló úgynevezett Ringelblum-archívum eredeti anyagait bemutató állandó kiállítást. Az archívumot a gettóban élő zsidó tudósok konspirációs csoportja gyűjtötte össze, több mint 35 ezer lapnyi anyagot tartalmaz, 1999-ben az UNESCO A világ emlékezete című listájára is felkerült.
A varsói gettó szívében 2014 októberében már átadták a Lengyel Zsidóság Történeti Múzeumának (POLIN) több mint 4000 négyzetméteres kiállítási területű épületét is.
Glinski azt is kilátásba helyezte, hogy továbbfejlesztik a délkelet-lengyelországi Markowában 2016 tavaszán megnyitott Ulma-múzeumot, amelynek tárlata a holokauszt áldozatainak és a második világháború alatt mintegy 40-100 ezer zsidót megmentő lengyeleknek az emléke előtt tiszteleg, felidézve a zsidók bújtatása miatt Markowában a németek által meggyilkolt hétgyermekes Ulma család történetét.
A lengyel kulturális tárca terveiben szerepel az Ulma-múzeum New Yorki részlegének felépítése is – mondta Glinski.
Újságírói kérdésekre válaszolva Glinski többször is „a média által felduzzasztott álhírnek” minősítette azokat a sajtóértesüléseket, miszerint a lengyel kormány jelenleg komolyabban tervezné az 1955-ben Joszif Sztálin szovjet diktátor „ajándékaként” felépített varsói kultúrpalotának, a lengyel főváros látképét uraló 237 méteres felhőkarcolónak lerombolását.
Mint mondta, ő maga nem tett erre célzó nyilatkozatot, és „jelenleg nem ez a legfontosabb téma Lengyelországban”. Kifejtette egyúttal, hogy a palota „a lengyelek számára bosszantó jelkép”, másfelől viszont a fővárosiak „ilyen vagy olyan módon már beletörődtek” az épület jelenlétébe. (MTI)
Rotschild, aki Európa legnagyobb hitelezője volt
Jonathan Sacks rabbi a tíz csapás mélyebb okairól
Rotschild, aki Európa legnagyobb hitelezője volt
Jonathan Sacks rabbi a tíz csapás mélyebb okairól
No views have been recorded for this period.
