Ma 165 éve született Baumhorn Lipót, a nagy zsinagógatervező
A Komárom-Esztergom vármegyei Kisbéren 1860. december 28-án, azaz ma 165 éve született Baumhorn Lipót, a magyar historizmus és szecesszió egyik legjelentősebb építésze, akinek neve elválaszthatatlan a magyarországi zsidó közösségek aranykorától. Zsidó identitása és szakmai életútja szorosan összefonódott a dualizmus kori neológ zsidóság társadalmi és kulturális felemelkedésével. Legyen áldott az emléke!
Baumhorn Lipót mestere a kor jelentős építésze, Lechner Ödön (1845-1914) volt, akinek a hatását egész pályáján érzékelhetjük: a historizáló formák, a keleti motívumok és a modern szerkezeti megoldások bátor ötvözése jellemzi munkáit.
Baumhorn Lipót (1860-1932)
Baumhorn Lipót, Európa „aranyérmes” zsinagógatervezője
Baumhorn Lipót életművének középpontjában a zsinagógaépítés állt, és ezen a téren – a kutatás jelenlegi állása szerint – világviszonylatban is egyedülálló teljesítményt nyújtott. Összesen 26 zsinagógát tervezett, amelyek közül 22 fel is épült a történelmi Magyarország területén. Ezzel a számmal ő az abszolút „aranyérmes” Európában: a képzeletbeli dobogó második fokán Jacob Gärtner áll 16, a harmadikon pedig Wilhelm Stiassny 11 jegyzett zsinagógával.
Legismertebb alkotása a szegedi Új Zsinagóga, amely nemcsak Magyarország, hanem Európa egyik legnagyobb és legszebb zsidó temploma. Az épület monumentális kupolája, belső tere és gazdag szimbolikája egyszerre fejezi ki a zsidó hagyomány tiszteletét és a modern magyar zsidó polgárság gyarapodását, valamint magabiztos önbizalmát. Alkotásai a korszak legmeghatározóbb építészeti emlékei közé tartoznak.
A szegedi Új Zsinagóga kupolája
Ugyancsak kiemelkedő művei a szolnoki, az esztergomi, a nyíregyházi és a losonci zsinagóga, amelyek mind a helyi zsidó közösségek erejét és önazonosságát hirdették. De Baumhorn Lipót nemcsak zsinagógákat tervezett: nevéhez fűződnek bérházak, banképületek és középületek is.
A szegedi Új Zsinagóga homlokzata. Fotók: Mazsihisz.hu
A zsinagógákon túl: bérpaloták és középületek
Bár neve a köztudatban összeforrott a zsinagógaépítészettel, Baumhorn Lipót a polgári és közösségi építészet minden területén maradandót alkotott. Munkássága a historizáló eleganciától a szecesszió virágos és geometrikus formáiig ívelt. Ezt bizonyítják olyan jelentős alkotásai is, mint:
• Újvidéken a Fő téri Takarékpénztár (az ikonikus Vasember-ház),
• Temesváron a Lloyd-palota, valamint a Temes-Béga Vízszabályozó Társulat monumentális palotája,
• Budapesten pedig a XIII. kerületi Csata utcai iskola modern, funkcionális épülete.
Munkái ma is állnak – Újvidéktől Brassón át Budapestig –, tanúi egy világnak, amelyet a 20. század tragédiái elsöpörtek. Életműve így tehát nem pusztán építészeti örökség, hanem emlékeztetés arra, hogy milyen sokat adott ennek az országnak a magyar zsidó polgárság, amely nélkül a mai Magyarország városainak arculata elképzelhetetlen. Baumhorn Lipót alkotási azt a hitet és alkotóerőt tükrözik, amelyet tragikusan megtört a holokauszt példátlan rettenete.
Éltető forrásként fakadjon áldás emlékéből!
