Ma 35 éve halt meg Rodolfo, a legismertebb és legnagyobb magyar bűvész
Gross Rezső néven született 1911. május 16-án egy egyszerű, kispolgári zsidó családban, és egy egész ország szeretetétől övezve, Rodolfo művésznéven halt meg 1987. január 25-én a magyar bűvészmesterség mindezidáig legnagyobb alakja. Ha kellett, akkor pengét „evett”, ha kellett, akkor „zsebtolvajt” játszott, de mivel több ezer trükköt ismert, soha nem jött zavarba, ha új mutatvánnyal akarta lenyűgözni a tisztelt közönséget.
A felvezetőben nem véletlenül használtuk a „tisztelt” kifejezést a közönség szó előtt, Rodolfo ugyanis mélységes tisztelettel viseltetett azok iránt, akik előtt fellépett, s akik évtizedeken át estéről estére látni akarták az általa bemutatott csodákat. Mindig felhívta rá a figyelmünket, hogy vigyázat, ő csal, de mindenki tudta, hogy nem csaló, hanem profi előadóművész, aki a színpadon érzi otthon magát, sok-sok kerekre tágult szempár előtt.
Szegény sorsú, józsefvárosi zsidó családból jött – édesapja nyomdász volt, majd italmérést nyitott –, Rodolfo azonban olyan elegáns tartással állt a reflektorfényben, mint egy született őrgróf, akinek az ősei vagyonokat kártyáztak el egyetlen éjszaka alatt. Velük ellentétben azonban Rodolfo a „kártyázásból” inkább vagyont gyűjtött, méghozzá elsősorban szeretetből: bárhol feltűnt utánozhatatlanul fess alakja, vidáman csillogni kezdtek a szemek az örömtől: ó, hamarosan csodákat látunk!
Igen, így volt, habár egyes számban kellene inkább mondani: ő maga volt a csoda. Egy rég letűnt világ utolsó tanúja, aki még nem öt másodperces celeb volt, mint a mai úgynevezett hírességek, hanem több évtizeden át fürdött a megérdemelt népszerűségben és sikerben.
A születésének 110. évfordulóján, azaz tavaly kapott egykori szülőháza falán emléktáblát. Nagy szerencse, hogy Rodolfónak máig nem születtek hozzá méltó követői, mert a varázslótanoncoktól még az a kis trükk is kitelne, hogy a Mester emléktábláját – csiribí-csiribá! – eltüntetik a ház faláról, majd valahonnan a fülünk mögül húzzák elő nevetve.
Persze, ha rajta múlna, ő ezt a trükköt fél kézzel is megcsinálná.
Fakadjon áldás emlékéből!
