Mai születésnapos: A 140 éves Szabó Ervin, a magyar könyvtárügy baloldali zsidó úttörője
Az MSZMP Párttörténeti Intézete az ’50-es években megrótta, amiért „elvet mindenfajta központosítást, szigorú fegyelmet és szoros szervezetet, ami tehát szöges ellentétben áll a pártról szóló lenini tanokkal”. Mert bár baloldali radikális volt, de szelíd, hatalom és erőszakellenes, a Párttól a hideg rázta ki, a szabadságban hitt, az egyenlőségben és a mindenki számára elérhető műveltségben. A magyar közkönyvtárak ügyének óriása, az országos könyvtárhálózat zsidó névadója.
Már a falu sem létezik, az Árva vármegyei Szlanica, ahol Schlesinger Ármin meglátta a napvilágot kerek 140 éve, 1877-ben, hogy rövid élete során a magyar közművelődés leghasznosabb munkásává, az antibolsevista magyar baloldal legnagyobb szellemi vezetőjévé váljon. Azért reformálta meg a magyar közkönyvtári rendszert, mert azt akarta, hogy a könyvtár minél szélesebb rétegek számára legyen elérhető szolgáltatás. Mert baloldali volt és demokrata, ez az ethosz mozgatta munkája közben. A nép iránti szeretet, egy Schlesinger Ármin néven született beteges fiatalembernek a magyar nép iránti együttérző vonzalma. Akit azért, mert bírálta az 1848-as forradalmat is, hogy keveset valósított meg szociális törekvéseiből, továbbá azért, mert hitt a világszabadságban, nemzetietlennek bélyegeztek.
Ő így beszélt minderről: „Nemzetteleneknek neveznek bennünket az úgynevezett nemzeti pártban szervezett fiai azon alföldi magyar földbirtokosoknak, akik nyomorult éhbérükkel elégedetlen magyar munkásaikat államköltségen szállított tót és oláh munkásokkal túrják ki és vetik oda a lassú éhhalálból a gyorsnak; hazaárulóknak neveznek minket a reformpárt hívei , fiai azoknak a bankároknak, akiknek kölcsönpénzén szervezik az idegen hatalmak hadseregeiket a bankárok saját hazája ellen (…) akik nemzetközi kartelleket kötnek a legfontosabb élelmi cikkek megdrágítására, mialatt nemzetük fiai milliószámra pusztulnak el lassú éhhalálban, piszokban, nyomorban! Ők pedig a nacionalisták, a hazafiak, a nemzet hű fiai (…) a mi hazafiságunk nem üres formák, külsőségek imádása, hanem az emberek, a nép szeretete, a magyar nemzet minden egyes tagjának ugyanolyan boldogsága, amilyet minden nemzet – az egész emberiség minden egyes tagjának kívánunk… Ez a mi nemzetköziségünk! A világszabadság! Ha ez bűn, ha egy bűnben leledzünk Krisztussal, Buddhával, Petőfi Sándorral, akkor – jussunk bár a pokolba is: igen, nemzetköziek vagyunk”
Két dolgot utált igazán, a hatalmat és a vele összekapcsolódó erőszakot. Ezért volt anarchista: „Egyes emberek kezében csak annyi hatalmat központosítani, amennyi a tárgyilagos cél érdekében múlhatatlanul szükséges”, ez volt a meggyőződése. El lehet képzelni, mit gondolt a párturalomról, a totális diktatúráról. Az elnyomott osztályokról azt írta: „nem az erőszak fegyvereivel küzdünk, amellyel az uralkodó osztályok védik veszélyeztetett uralmukat: csendőrrel, katonasággal, börtönnel – hanem a munkásság millióinak békés szervezeteivel”. A világot tehát nem a harc, hanem a belátás és a tudás fogja megváltoztatni: „S így mindazoknak, akik a társadalom fejlődését akarják, mindazoknak, akik életcéljukul a társadalom eszményi rendjén való munkálást tűzték ki, azon társadalomét, amely a lehető legtöbb ember lehető legnagyobb boldogságát biztosítsa – legszentebb kötelességük, minden politikájuk legfőbb vezető elve a kritikusan gondolkodó egyéniségek nevelése és fejlesztése kell hogy legyen”. Azzal volt tehát politikus, hogy könyvtáros volt, a közkönyvtári rendszer megerősítje. A könyvek hozzáférhetősége volt az egyik forradalma. Eszméit a polgári radikálisok orgánumában, a Huszadik Században hirdette, jelents társadalomtudósként és a szervezett szociáldemokrata munkásság lapjában, a Népszavában.
A nép szavát akarta hallatni betegen is, folyamatosan dolgozva és nem sokkal az őszirózsás forradalom előtt halt meg 41 évesen. Azt sem élte meg. „Szabó Ervin halála talán nagyobb veszteség a holnapi Magyarországnak, mint a mainak”, írta róla Móra Ferenc. Móra hitt ebben a holnapban, amely azóta sem, száz éve már nem akar megérkezni Magyarországra.
Az országos közkönyvtári rendszer az ő nevét viseli méltán Magyarországon. Szabó Ervinét, aki, legyünk rá büszkék, Schlesinger Sámuel Ármin néven született egy azóta eltűnt faluban Árva megyében. Legyen áldás az emléke.
Rotschild, aki Európa legnagyobb hitelezője volt
Jonathan Sacks rabbi a tíz csapás mélyebb okairól
Rotschild, aki Európa legnagyobb hitelezője volt
Jonathan Sacks rabbi a tíz csapás mélyebb okairól
No views have been recorded for this period.
