Áháre mot - Kedosim
Jom kipur: 05.09. 19:29 - 05.10. 20:39

ÖSSZEFOGLALÓ

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Proin rutrum, sapien vel interdum faucibus, nunc tortor lacinia urna, id gravida lacus mi non quam. Integer risus lacus, dignissim ut diam quis, gravida rutrum justo:

  • Vestibulum blandit molestie lectus, sed porta erat congue at.
  • Aenean feugiat hendrerit massa eget eleifend.

További magyarázatok, a szakaszhoz kapcsolódó tartalmalnk a teljes szakasz oldalán találhatóak meg.

Mai születésnapos: Giuseppe Verdi, a leghíresebb zsidó opera, a Nabucco szerzője

sdasdsadx

Az olasz szabadság himnuszává vált a Nabucco, Verdi talán leghíresebb operájának rabszolgakórusa: az olasz egység és szabadság a babiloni fogságban szenvedő zsidóság megváltásának ígéretében talált rá – önmagára.


A fiatal Verdi elveszítette a feleségét és a lányát, az utoljára komponált operája éppen megbukott, amikor szembejött vele a Nabucco szövegkönyve. Ami azt illeti, Verdi, aki különben nagyon jó ember volt, nem mindig PC-n mutatta be a zsidókat addigi műveiben, de ez a forgatókönyv a Nebukadnezar által fogságba hurcolt zsidókról, az ő szabadságvágyukról és hazaszeretetükről, mélyen megérintette – a szövegkönyv mögött és a kórus, a Rabszolgakórus mögött is ott munkált a 137. zsoltár fájdalma: nem lehet dalolni Cionról a fogságban, Babilon folyópartjainál ülve, csak sírni lehet, ha a hazára, a tejjel-mézzel folyó Kánaánra gondolunk.

De a sírás mégis zenévé vált és nem csak a zsoltárban, hanem a zeneirodalom egyik legnépszerűbb dallamában, amelyet tényleg a világon mindenki ismer és amely a nemzeti függetlenség, a liberális nacionalizmus, az olasz felszabadítási és egységtörekvések himnusza lett (ezekben a harcokban veterán magyar honvédek is részt vettek még 1848-ból, köztük zsidók is). A szabadság iránti olthatatlan szerelem, a nemzet iránti hűség a héber rabszolgák kórusában mutatkozott meg a legemlékezetesebben a zene történetében: a zsidóság példája nyomán valóban a népek fényévé vált Giuseppe Verdi zenéjében. Színarany szárnyú gondolat, repülj el, éneklik a héber rabszolgák és így is lesz. A gondolat a 137. zsoltárból útra kel az időn keresztül és megérkezik a 19. századba és tovább, az ókori Izraelből, Babilonból Európába, a modernitásba. Babilon elesett a perzsák csapásai alatt, őket megállították a görög városállamok, felemelkedett Róma és lehullt, de a szabadságvágy és a fogság népe máig is megmaradt: a színarany szárnyú gondolat vált hazájává két évezreden keresztül. Giuseppe Verdi volt azok egyike, akik feltámasztották ezt a zsidó szellemet, „mely a bús szívbe új lángot gyújt”. Fényes új lángot gyújt.

Giuseppe Verdi október 10-én született ezelőtt kettőszáznégy évvel, 1813-ban. Legyen áldás az emléke és „adjon hangot e sorsűzött népnek”, a világ minden sorsűzött népének továbbra is az új század és századok során.


Kapcsolódó cikkek
[qbg-related-posts post-type="post"]
Categories:
Ezek is érdekelhetnek