Mai születésnapos: Kresz Géza orvos, a magyar mentőszolgálat megteremtője
Menekült német zsidó borbélysegéd gyereke volt, magyar zsidó hazafi lett, aki megszervezte a szegény gyerekek tejellátását, a budapesti mentőszolgálatot, életek ezreit mentette meg a pesti kolerajárvány idején és a ligeti műjégpályát is neki köszönhetjük. Utcanév lett, amelyről Kern András énekel Manhattant és Újlipótvárost összevetve.
Karl Kress, az édesapja nem szeretett volna katonának állni, ezért futott idáig, ahol sok gyereket nemzett, közöttük Gézát, aki, mint számos más zsidógyerek a 19. században és később is majd, a piaristáknál tanult. Végtelenül ötletgazdag, minden újdonság iránt érdeklődő, minden társadalmi baj mérséklésére törő felnőtt vált belőle, a városi szegénységgel megjelenő egészségügyi kockázatok különösen érdekelték. Azért, hogy mindenki, a nehezen boldoguló szülők gyerekei is éltető tejhez jussanak rendszeresen az ekkoriban megtáltosodó, előbb megszülető, majd szédületes fejlődésnek induló fővárosban, megszervezte Budapest tejellátását, a bizalmatlanságot legyűrve, konokul jószándékú megszállottként létrehozta az önkéntes budapesti mentőszolgálatot. Minden fejlődés, egy metropolisz születése pedig főleg a kockázatok megsokszorozódásával jár, számára magától értetődőnek tűnt a felismerés, hogy Budapest nem lehet meg mentőkapacitás nélkül. Önkéntes alapon, egyesületként keltette életre a mentőzést, eleinte magánadományokból is tartotta fönn, de hamar be kellett látnia a fővárosnak, hogy a kezébe kell vennie a dolgot és Kresz Géza újító szervezete sebesen intézményesült. Az utolsó kolerajárvány Pesten 1982-ben volt és a féken tartásához, leküzdéséhez nélkülözhetetlen segítséget jelentettek a mentő, Kresz Géza számtalan életet mentett meg. A magyar modernitás mintaszerű karrierje az övé. Édesapja jött, ő látott, küzdött és győzött, meg nem értett, önálló, felelős polgára volt Budapestnek és sok hálában nem volt része. Korán ment el az Eljövendő Világba, a köszöneteket jórészt már nem tudta kivárni.
A korcsolyázás meghonosításáért is sokat tett, a Ligetben a műjégpálya is az ő ötlete volt. Nagyszabású, áldozatos, kisiklott, mégis eredményes életútja büszkévé tehet bennünket. Egy kivételes, közösségéért, városáért minden áldozatra kész, folyvást figyelő és gondolkodó, magát mindenkiért okkal felelősnek érző, magányos magyar volt abban az 55 évben, amelyet Isten akaratából itt tölthetett. Méltó volt arra, amit meg is szerzett végül, ha nem is ő maga, de a neve, hogy a pesti folklór részévé vált, a róla elnevezett újlipótvárosi utca, Kern András dalában, hogy látlak, Amerika, vigyázz, Amerika, egyszer Te is megtudod, pont úgy ismerlek, mint a tenyeremet, bár még sosem jártam ott. Nekem a 44. utca sarka olyan, mint a Kresz Géza vége, ahol fordul a villamos. Mert Párizs a mi Bakonyunk, de Újlipótváros a mi Manhattanünk, a mi Woody Allenünk Kern András és a Kresz Géza vége az otthonosságunkhoz tartozik. Nyugodjon békében Budapest nagy segítője.
Nyáry Krisztián írását az Indexen lehet Kresz Gézáról elolvasni
Rotschild, aki Európa legnagyobb hitelezője volt
Jonathan Sacks rabbi a tíz csapás mélyebb okairól
Rotschild, aki Európa legnagyobb hitelezője volt
Jonathan Sacks rabbi a tíz csapás mélyebb okairól
No views have been recorded for this period.
