Mai születésnapos: Lantos Mihály, az MTK hátvédje, az Aranycsapat focistája

Megbízható volt, látott a pályán és ő végezte el az Aranycsapat szabadrúgásait jobbára. Olimpiai bajnok volt, része volt a 6:3-ban, az MTK történetének legnagyobb sportolója volt.

---

Érdemei felsorolásakor az olimpiai bajnoki cím után az áll, hogy világbajnoki ezüstérmes és ez a címe a magyar futball legszomorúbb napjára utal, a híres berni döntőre az NSZK ellen. Amikor az Aranycsapat nem lett világbajnok.

Ezért kárpótolta őt az angol-magyar még előzőleg, a hathárom, amikor otthon győztük le vele, Puskással, Hidegkutival és a többiekkel az angolokat, a legnagyobb magyar focidiadal. Akkoriban, amikor ő is ott játszott, hol Bástyának, hol Vörös Lobogónak kellett hívni az MTK-t, pedig nem is az volt a neve, a neve a csapatnak az volt és az is lesz, hogy MTK, Magyar Testgyakorlók Köre. Csak néha másképp kellett hívni hivatalosan. A Fradi se lett soha Kinizsi természetesen. Nehéz volt elmenni Lantos mellett, a legtöbbször tudta, mit akar a csatár és még azt is tudta, merre járnak és mire várnak az ő csapattársai, pontos labdákat adott és a szabadrúgásai, tizenegyesei is erősek és jól célzottak voltak, csak a hátvédek örök nyavalyája kínozta, a lassúság, enyhe nehézkesség.

Edzőként is befutott némi karriert, aztán elviselhetetlenül korán meghalt, 61 évesen, 1989-ben. A Csömöri úti sporttelepét róla nevezte el az MTK halála után 20 évvel, 2009-ben

Legyen áldás az emléke!

---

[qbg-related-posts post-type="post"]

---