Mai születésnapos: Mózes tanítónk és példaképünk
Egyetlen napig visszatér a tavalyi rovatunk, a különleges alkalomra való tekintettel. Ma van zájin ádár, vagyis ádár hónap hetedike, Mózes születésnapja és halálozási évfordulója, „jahrzeitje”.
Mózes a rabbik Biblia-értelmezése szerint napra pontosan 120 évig élt, ameddig egy ember élhet. Úgy tartjuk, hogy idős ember volt már, amikor elindult, hogy önmagává, Mózessé legyen, amikor megjelent neki az égő csipkebokorban Isten. Először neki kellett szabaddá válnia Izraelben, hogy elvezethesse a többieket a szabadsághoz. Ő már Egyiptomban is szabad volt, mert szabadnak lenni legalább részben nem csak állapot, de elhatározás is.
Idős volt, amikor felismerte, ki ő és mire hívta el Isten, vagyis még a legnagyobb zsidó prófétának, a legnagyobb zsidó vezetőnek is kellett egy majdnem teljes életidő ahhoz, hogy megtalálja a helyét a világban. Visszatérni a zsidó hagyományhoz sosincs késő, mindig időben vagyunk, ezt tanuljuk a példájából. Az, hogy születése és halála összekapcsolódik, azt üzeni, hogy a két esemény között nincsen ellentét, hogy „mindennek rendelt ideje van” és a távozás eredendően hozzátartozik ittlétünkhöz, ahhoz, hogy életünk kerekké legyen és lezárttá, visszatérjen végül önmagába: történetté váljon és így éljen tovább. A születésnap és a halálozási évforduló egysége megbékít bennünket a halállal, ezért az évforduló nem is igazi gyászünnepe a zsidóságnak.
Mózes, tanítónk sírja nem tudni, hol terül el, ezért a mai napon emlékeznek meg azokról a katonákról Izraelben, akiket nem lehetett eltemetni és ezen a napon gondolhatunk akár azokra is, akiknek szintén nem jutott sírhely a holokauszt áldozatai közül. Ők mind Mózessel élnek most együtt, ez lehet a vigasztalásunk: minden nyom nélkül eltűnt emberi élet az ő közvetítésével kerül Istenhez, az Eljövendő Világban mindenkinek megvan a helye közülük. Mózes élete minta és vigasz lesz számunkra mindaddig, amíg el nem jön a Messiás, még legnagyobbjaink egyike, a RáMBáM, Mose Maimonidesz sírján az áll Tibériáson, hogy „Mózes és Mózes között nem volt Mózeshez hasonló”, ő mindannyiunk mércéje mindörökké.
A legpéldásabb és legtöbb tanulsággal szolgáló, ráadásul az egyik legnehezebb zsidó élet zárult le Ádár hónap hetedik napján, amikor megkezdődött. Ezért van módunk nekünk is, mint anyáinknak és apáinknak egykor, továbbra is követnünk Mózest, Izráel vezetőjét.
Rotschild, aki Európa legnagyobb hitelezője volt
Jonathan Sacks rabbi a tíz csapás mélyebb okairól
Rotschild, aki Európa legnagyobb hitelezője volt
Jonathan Sacks rabbi a tíz csapás mélyebb okairól
No views have been recorded for this period.
