Áháre mot - Kedosim
Jom kipur: 05.09. 19:29 - 05.10. 20:39

ÖSSZEFOGLALÓ

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Proin rutrum, sapien vel interdum faucibus, nunc tortor lacinia urna, id gravida lacus mi non quam. Integer risus lacus, dignissim ut diam quis, gravida rutrum justo:

  • Vestibulum blandit molestie lectus, sed porta erat congue at.
  • Aenean feugiat hendrerit massa eget eleifend.

További magyarázatok, a szakaszhoz kapcsolódó tartalmalnk a teljes szakasz oldalán találhatóak meg.

Mai születésnapos: Ráday Imre színész, Kabos Gyula állandó partnere és utóda

sdasdsadx

Kabos Gyula mellett dolgozott a legnépszerűbb magyar filmekben, míg a zsidótörvények őt is le nem parancsolták a vászonról, az ’50-es években ő volt Csilicsala bácsi, a zsidó író, Török Sándor híres varázslója, egy ország varázslója és ő a városvédő Ráday Mihály édesapja.


Rajzolókészségével tűnt ki először, mert a művészi tehetség természete olyan, hogy egyszerre akar kifejezést találni magának minden érzékszerv számára. Már főiskolás, amikor meggondolja magát és beiratkozik Rózsahegyi Kálmánhoz. Már 18 éves korában elkezdődik a pályája, 1923-ban végez, aztán a ’30-as években sorban gyártja azokat a kivételes magyar vígjátékokat, amelyekben Kabos Gyula partnere lehet. A kölcsönkért kastély, Az én lányom nem olyan, Lovagias ügy, A címzett ismeretlen. A szépen felszárnyaló karrier 1939-től derékba tűnik törni, a zsidótörvények őt is eltüntetik a nyilvánosság elől. Hollandiában él az ország náci megszállásáig, aztán Budapesten bujkál és hat kulcsév az ő pályájáról is lemarad. Mert a törvények szerint zsidó ő is, annak „minősül”, noha vallása szerint evangélikus. A közönségtől egy versösszeállítással búcsúzik, a szent magyar költészetet hívja tanújául a zsidótörvények ellen. A háború alatt születik meg az első fia, Ráday Mihály, a már 75. életévét betöltött városvédő, az Unokáink sem fogják látni című, sajnos gyakran nem ok nélkül pesszimista Tv-műsor kiötlője. Mert az élet él és élni akar.

Az új életét 1945 után elsősorban Csilicsala bácsiként kezdi el, a rádiójátékban, amely a ma nyugdíjas nagyszülők nemzedékének meghatározó gyerekkori élménye. A varázsló bácsit és hűséges hívét, a mindig megmentésre szoruló Balogh Gyuszit is egy zsidó író, Török Sándor találta ki, akinek már megemlékeztünk a születésnapjáról. Csilicsla bácsi kereszténnyé lett zsidó férfiak összefogásával készült.

Aztán átvette fiatalkori társa, Kabos Gyula szerepét a Lila ákácban, az egymást nem lelő szerelmesek mellett, amikor a filmet újra leforgatták. Ezúttal ő lehetett Kabos Gyula a szintén zsidó Szép Ernő gyönyörű regényében. Hozzáöregedett, elhagyta és szó szerint a nyomába lépett.

Az 1980-as évek elején halt meg, 78 évesen, emléke távolodik ugyan tőlünk, de azért az alkalomadtán feltűnő hangja, alakja még fel-felidézi. Reméljük, minél többször. Régen volt mindez, 112 éves volna ma. Legyen áldás az emléke.


Kapcsolódó cikkek
[qbg-related-posts post-type="post"]
Categories:
Ezek is érdekelhetnek