Mai szülinapos: Bíró Lajos, Ady íróbarátja, Ottlik Géza világhírű, titkos ihletője

Nagyváradi újságírókként bulizzák át az éjszakákat Adyval a régi világ lerontásáról ábrándozva, aztán Pesten lesz közönségkedvenc drámaíró és tárcista, többször emigrál és visszatér, aztán forgatókönyvíró lesz Hollywoodban Korda Sándorral is együttműködve és kis híján Oscar-díjat kap. Régi detektívregénye pedig megkísérti Ottlik Gézát az Iskola a határon folytatásában.

---

Blau Lajosnak nevezik születésekor, a 19. század vége felé, Bécsből Hevesre költöznek a szülei gyerekkorában és úgy érzi, megtapasztalja a „magyar ugart”, a magyar kisvárosok ezerszer megénekelt feudális, zártságát, mozdulatlanságát. A kilátástalanságot. Korán Pestre kerül, korán elkezdi az újságíróéletet a hírlapi irodalomnak abban a paradicsomában vagy mások szerint posványában, amit Budapest kínálni tudott. Innen megy le az utolsó óráit élő monarchia másik rendkívüli nagyvárosába, Váradra, hogy egy másik ragyogó publicistával, Ady Endrével kössön örök barátságot.

Már elég korán rutint szerez az emigrálásban, amit magas szinten űz évtizedeken át. A „haladó”, de antidemokratikusan hatalomban darabont-kormány bukása után elhagyja a dinasztialapító újságíró, munkaadója, Vészi József (róla és híresebbnél híresebb leszármazóiról itt emlékeztünk meg) lapját, a Budapesti Naplót, balos, progresszív polgári liberálisok gyűjtőhelyét, Berlinbe megy, aztán az első világháborúban már a frontról tudósít. Novelláiban a fojtogató, emberi életeket tönkretevő elmaradottság kritikusa, a nők felszabadításának harcosa, jó tollú, népszerű haladó liberális, az uralkodó liberalizmus ellenfele. A Károlyi-forradalom reményei napjának felvirradása, államtitkárként csatlakozik a polgári forradalomhoz. A kommünben már nem vesz részt, de így is menekülnie kell a visszarendeződés elől. Nem esett nehezére, rutinos menekülő volt. Az ország reménytelensége fájhatott neki.

Zsidó regénnyel kezd búcsúzni a magyar irodalomtól, A bazini zsidók cíművel, amelyben ő is elköszön a dualizmus asszimilációs illúzióitól, mint mások is az 1920-as években.

Aztán végleg elmegy és nem ír többé magyarul. Forgatókönyvet rak össze, profi iparos lesz, egyik munkája közel kerül ahhoz, hogy Oscar-díjat kapjon, ha sikerül, ő lett volna a legelső magyar. Jön Kordával A bagdai tolvaj, a híres háborús antifasiszta propagandafilm, az Öt lépés Kairó felé. Mindenhol otthon volt, de a demokratikus Magyarország születését ő sem érhette meg, hiába várta, ha egyáltalán várta még utolsó, londoni évtizedei alatt. A fordulat évében halt meg, amikor átvette az országot a sztálinizmus.

És a jóformán elfelejtett Bíró név nélkül feltűnik még Ottlik Géza kései, halála után megjelent regényében, a Budában. Medve Gábornak, az Iskola a határon híres, fiatalon meghalt hősének fontos lesz egy elveszett könyv, valami Serpolette című, de maga sem tudja, ki írta. Alighanem jó ideig Ottlik sem emlékezett arra, hogy Bíró Lajos detektívregényéről van szó, ezt keresik a könyvben. Még elfeledetten is nyomot hagyott az Iskola a határon folytatásán. Medve Gábor életén és a mi életünkön.

---

[qbg-related-posts post-type="post"]

---