Már a purimra készülve – megjelent a Sófár legfrissebb száma
Többek között a fák újévéről, Mózesről és magunkról, a Mikszáth Kálmán műveiből kiolvasható, sajátos mikszáthi „antiszemitizmus-definícióról”, valamint a hamarosan reánk köszöntő purimról is olvashatnak a Sófárban. Az újság a Nyíregyházi Zsidó Közösség lapja.
– A kisebbségekkel szembeni gyűlölet a mélyben rejtőzködik, türelmesen várakozik titokban, majd felfedi magát. A zsidósággal vagy bármilyen kisebbséggel szembeni fóbia akkor válik veszélyessé, amikor három tényező egyszerre van jelen: az első ezek közül, amikor a politikai paletta pereméről annak fő áramába szivárog be a kisebbség elleni program. A második, amikor a kormányon lévő politikai erők azt érzékelik, hogy a népszerűségüknek nem árt, ha valamelyik csoporttal szembeni retorikát folytatnak. A harmadik faktor az, ha az immár természetesnek elfogadott, a társadalmi szerződés részét képező gyűlölettel szembeni fellépés válik veszélyessé: amikor azok is célponttá válnak, akik felemelik a hangjukat az ordas eszmékkel szemben – írja Kurucz Ákos a Purim rejtett titkai című cikkében, amely a Sófár legfrissebb számában jelent meg.
Kosztig Csilla Elveszett emlékek nyomában I. címmel a nyírkarászi zsidóság emlékezetéről közöl anyagot. Mint írja: „Nyírkarászról – ahogy sok más Szabolcsi településről – szinte teljesen kiveszett a zsidóság, legtöbbjükben semmilyen kézzel fogható emlék nem maradt utánuk. Eltűntek lakóházaik, boltjaik, üzemeik. Legfeljebb temetőjük maradt meg omladozó síremlékeikkel. Rájuk, a település egészét meghatározó emberekre már csak néhányan emlékeznek, legtöbbjüknek már csak halvány emlékfoszlányaik vannak egykori munkaadójukról, szomszédjukról, barátjukról. Könyvemben, interjúimban ezeket a megfakult emlékeket igyekeztem összegyűjteni, hogy fennmaradjon a településen élt zsidóság emlékének egy-egy darabkája”.
A Nyírkarászon élt idősekkel a szerző 2006-ban és 2007-ben készített interjút arról, hogy a helyiek hogyan vélekedtek a településen élt zsidókról, mire emlékeznek velük kapcsolatban.
A lapban Sturovics Andrea ismerteti a napokban megünnepelt fák újévét, Kertész Gábor pedig Mózesról, magunkról címmel írt rövid esszét Mózes próféta alakjáról és világtörténeti jelentőségű hatásáról nem csak a vallás területén, hanem a kultúra különböző ágaiban. Az Irodalmi arcképcsarnok című, Kácsor Zsolt által írt sorozat 14. részében Rejtő Jenőről olvashatnak.
S ha már irodalom: Praznovszky Mihály irodalomtörténész az Új Sófárban Mikszáth Kálmán életművét veszi vizsgálat alá a zsidóság felől közelítve műveihez. Cikkében idézi az író egyik karcolatát, amelyben az antiszemitizmus „mikszáthi definícióját” olvashatni:
„– Mi is az antiszemita, Ferkó sógor? – kérdezte a templombíró. – Mert mindig hallom emlegetni.
– Hát az olyan ember, sógor, aki a zsidóra dühösebb – mint köllene. Azt nevezik antiszemitának.”
