Megemlékezés és holokauszt-emlékmű avatás a Liszt Ferenc téren
Felavatták Budapesten a Liszt Ferenc téri holokauszt-emlékhelyet
azon a helyszínen, ahol 1944-45 telén több száz embert öltek meg, és temettek tömegsírba. A tizennégy pályázat közül az INDIVIDIN design
studio / Krauth Vera Hasadás című terve nyert, amely úgy ad hozzá a Liszt Ferenc
tér szobrokban és emléktáblákban sűrű miliőjéhez, hogy nem vesz el további
teret, hanem érzékenyen illeszkedik a városi környezetbe.
Az emlékmű a meggyilkolt zsidó áldozatoknak és a bombázások során elhunytaknak is emléket állít, akiknek holttestét szintén itt temették el. Az avatáson részt vett Prof. dr. Grósz
Andor, a Mazsihisz elnöke, Soproni Tamás polgármester, Kocsis-Cake
Olivio humán- és zöld ügyekért felelős alpolgármester, valamint Keszler
Gábor elnök (MAOIH) és Szabó György elnök (MAZSÖK) is.
Prof. dr. Grósz Andor és Monori Marika
Beszédet mondott Monori Marika, Gábor Marianne festő- és grafikusművész hagyatékának gondozója, képzőművészeti projektvezető, aki felidézte Gábor Marianne szavait: „Kell, hogy tábla emlékeztessen arra, milyen esztelen gyilkosságok történtek a Liszt Ferenc téren.” Abban a reményben élt, hogy a férjével vívott több évtizedes küzdelmük eredményeként egyszer méltó emlékjel kerül arra a helyre, ahol családja több tagját is meggyilkolták. Itt vesztette életét a művésznő édesapja, Gábor Ignác irodalomtörténész, műfordító; férjének, Rónai Mihály András költőnek és műfordítónak az édesanyja, Dr. Hauser Emma nőgyógyász, kutatóorvos; édesapja, Dr. Rónai Mihály író; öccse, Dr. Rónai Bálint, valamint több rokonuk is. A kolozsvári születésű Ligeti Ernő írót is ugyanezen a napon és helyen gyilkolták meg.
Gábor Marianne álma életében nem teljesülhetett, de az emlékezés helye ma megvalósult.
A család egy túlélőtől tudta meg, hogy hozzátartozóikat a Hold utcai svéd Vöröskereszt-házból a nyilasok az Erzsébet körút 49.-be hurcolták, majd 1945. január 10-én a Liszt Ferenc téren kivégezték. Az exhumálások után a teret betemették és leaszfaltozták.
„Ez a tér esténként már csak a mulatozó vendégek
hangjától lehet hangos, de a múlt, az néma csend. Viszont mostantól itt, ez a
helyszín őrzi, kiáltja, hogy „Az nem lehet, hogy a Liszt Ferenc téren történtek
a feledésbe merüljenek!”” – zárta a gondolatait Monori Marika.
A megemlékezésen jelen voltak a Gábor és Rónai család leszármazottai és túlélői, akik főt hajtottak az elpusztított hozzátartozóik előtt.
Soproni Tamás kiemelte: mindennapos kötelességünk fellépni akkor, amikor bárki kétségbe vonja mások teljes jogú állampolgárságát. A Holokauszt Emlékközpont nevében Lengyel Levente szólt az emlékezőkhöz.
.jpg%7C800x3000xrated_%5D)
Krauth Vera építész, designer – Az emlékhely alkotója
A megemlékezés végén a résztvevők elhelyezték az emlékezés köveit.
Az emlékhely létrehozására vonatkozó javaslatot Soproni Tamás, Terézváros polgármestere terjesztette elő, amelyet a Terézvárosi Önkormányzat képviselő-testülete egyhangú szavazással fogadott el.
Fotó: Ritter Doron / Mazsihisz
Zucker-Kertész Lilla
