Merénylet Burgaszban: terrorszervezetnek minősítenék a Hezbollahot
Forrás: ATV
Jeruzsálem arra sürgeti a világ vezetőit, hogy vegyék fel a libanoni Hezbollahot a terrorszervezetek listájára. A militáns szervezet a 80-as és 90-es években számos merényletet hajtott végre, a bolgár hatóságok pedig azzal gyanúsítják a Hezbollahot, hogy ők állnak a tavalyi burgaszi öngyilkos támadás mögött is, melyben 5 izraeli turista életét vesztette.
Kedden Tsvetan Tsvetanov bolgár belügyminiszter sajtótájékoztatón bejelentette, hogy mintegy féléves nyomozást követően bebizonyosodott: 2012-ben a Hezbollah tagjai követtek el öngyilkos merényletet egy izraeli turistabusz ellen. A támadásban a merénylő mellett öt turista is életét vesztette. A bolgár belügyminiszter hozzátette: arra is vannak bizonyítékaik, hogy a Hezbollah pénzelte a támadókat.
A bolgár belügyminiszter közlését követően Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök azzal vádolta meg a Hezbollahot, hogy Irán segítségével „nemzetközi terrorhálózatot” épít, és támadásokra készül több mint 20 országban. „Úgy vélem, hogy ideje a nevén nevezni. Ideje terrorszervezetnek minősíteni a Hezbollahot, hogy fel lehessen lépni vele szemben” – tette hozzá az izraeli miniszterelnök.
John Brennan, az amerikai elnök terrorelhárítási tanácsadója, akit Barack Obama a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatójául jelölt pedig még korábban arról beszélt, hogy a Hezbollah „valós fenyegetést” jelent a világra – számolt be a brit Telegraph.
Hezbollah-ellenes koalíció
Ahogy arról portálunk már korábban beszámolt, Izrael mellett az Egyesült Államok, Ausztrália, Kanada, valamint egyes európai államok, mint például Hollandia 2004 óta, valamint Nagy-Britannia (a szervezet katonai szárnyát) – már terrorszervezetek tartja a Hezbollahot. Sőt, 2005 márciusában az Európai Parlament (EP) elsöprő többséggel (B6-0181/2005 sz. határozat, 2005 március 2.) elfogadott egy határozatot Libanon helyzetével összefüggésben, amelyben arra sürgette az Európai Tanácsot, hogy vegye fel a Hezbollahot a terrorszervezetek listájára és minden lehetséges eszközzel „igyekezzen véget vetni a szervezet terrorista tevékenységének”, amely „igyekszik aláaknázni a közel-keleti békefolyamatot”.
2008-ban pedig az Európai Néppárt (EPP) frakciója adott ki egy közleményt, amelyben „hiányolták” a Hezbollahot az unió által terrorszervezetnek minősített szervezetek listájáról. (Megjegyzés: néppárti kezdeményezésre született meg a fent említett B6-0181/2005 sz. határozat is.) A néppárti közlés szerint a Hezbollah legalább 900 „alvó sejttel” rendelkezik Németországban, ezért arra kérik mind az Európai Bizottságot, mind az Európai Tanácsot, hogy tegyen meg minden tőle telhetőt a terrorizmussal szemben, valamint azokkal szemben is, akik szerint a Hezbollah nem terrorszervezet, és így veszélyeztetik európai polgárok életét. (Javier Solana, az Európai Unió előző kül- és biztonságpolitikai főképviselője 2006-ban egyébként azzal érvelt, hogy az unió csupán az „elegendő információ” hiányában nem minősíti terrorszervezetnek a Hezbollahot.)
Példák a Hezbollah-hoz köthető merényletekre
A Hezbollah több merényletben is érintett volt az elmúlt években, évtizedekben. Az egyik hozzájuk köthető legvéresebb támadásra 1983-ban került sor, amikor Bejrútban felrobbantottak egy amerikai és egy francia laktanyát – közel 300 ember vesztette életét a merényletben. A Hezbollah ezen kívül részt vett még a nyolcvanas években több amerikai elrablásában, akiket később Libanonban tartottak fogva. Argentína szerint a Hezbollah követte el ezen kívül Dél-Amerika két legvéresebb merényletét: 1992-ben felrobbantották – 29 ember életét kioltva – Izrael Buenos Aires-i nagykövetségét, 1994-ben pedig a levegőbe röpítettek egy zsidó közösségi központot, szintén Buenos Airesben – ez utóbbi merényletben közel 100 ember vesztette életét. Argentin vizsgálóbírók Iránt és a Hezbollahot vádolták meg a merénylettel.
Az Európai Demokráciáért Alapítvány (European Foundation for Democracy) főmunkatársa, Alexander Ritzman az amerikai kongresszus külügyi bizottságának egyik, európai kérdésekkel foglalkozó meghallgatásán 2007 nyarán elmondta: a Hezbollah az 1980-as és 1990-es években támadások sorozatát hajtotta végre Franciaországban és Spanyolországban, valamint kivégzésekben vett részt Németországban és Olaszországban. A szakértő szerint a szervezet olyan intézményhálózatot tart fenn, amellyel pénzt gyűjt, toboroz, valamint kiképez – mindezt európai országokban. Hozzátette: a Hezbollah nyíltan támogatja kiképzéssel, pénzzel és logisztikával a Hamasz, valamint a palesztin Iszlám Dzsihád terrorszervezetet – amelyeket az unió is terrorszervezetként tart nyilván.
A Hezbollah-ot gyanúsítja ezen kívül a Rafík Haríri néhai libanoni miniszterelnök meggyilkolásának ügyében vizsgálódó különleges ENSZ-törvényszék (STL) is. Az STL 2011. június 28-án közölte, hogy vádat emel Szalim Ajjas (47), Musztafa Badreddín (50), Husszein Anaisszi (37) és Asszad Szabra (34) ellen. Ajjast és Badreddínt terrorcselekmény elkövetésével, míg a másik két Hezbollah-tagot bűnrészességgel vádolják. A négy férfit az Interpol is körözi. Hasszán Naszrallah, az Irán és Szíria által támogatott Hezbollah vezetője azonban kizárta Ajjasék átadását, és azzal fenyegetőzött, hogy „levágják a kezét” annak, aki bárkit is megpróbál letartóztatni a Hezbollah tagjai közül.
Rotschild, aki Európa legnagyobb hitelezője volt
Jonathan Sacks rabbi a tíz csapás mélyebb okairól
Rotschild, aki Európa legnagyobb hitelezője volt
Jonathan Sacks rabbi a tíz csapás mélyebb okairól
No views have been recorded for this period.
