Mit csinált a holokauszt alatt Pécs polgármestere?
A Pécsi Zsidó Szabadegyetem mai rendezvényén Vörös István Károly középiskolai tanár tart előadást a vitatott megítélésű Esztergár Lajosról, aki 1940-1945 között Pécs polgármestereként tevékenykedett. Humanista, keresztény-nemzeti eszméket vallott, mégis ő volt az, aki kialakította a pécsi gettót. Az előadás a Pécsi Zsidó Hitközség Fürdő utca 1. szám alatti székházának Wallenstein dísztermében kezdődik ma délután 5 órakor. A belépés díjtalan.
A Pécsi Zsidó Szabadegyetem mai rendezvényén Vörös István Károly középiskolai tanár tart előadást, amelynek címe: Dr. Esztergár Lajos 1944. évi polgármesteri tevékenységének megítéléséhez. Minden érdeklődőt szeretettel várnak az est házigazdái: Sarlós Ilona zsidó kultúrtörténész és Goldmann Tamás, a Pécsi Zsidó Hitközség elnöke, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) alelnöke. A belépés díjtalan.
Esztergár Lajos polgármester
A Pecsma.hu szerint Esztergár Lajos polgármesteri tevékenysége ellentmondásokkal terhes, személye nagyon megosztó. Humanista, keresztény-nemzeti eszméket vallott, mégis ő volt az, aki kialakította a pécsi gettót. 1944 áprilisában lépett hatályba a gettó-rendelet, ami miatt az országban több polgármester is lemondott, Esztergár azonban maradt és végrehajtotta a magyar kormány rendelkezéseit. Ő jelölte ki a gettót a Bánffy Dezső, a Kassa, az Ispitaalja és a Vas Gereben utcák határolta területen, a Pécsi Zsidó Tanács vezetőinek segítségével. A polgármesternek és a városi hivataloknak jogi felelőssége nem volt a zsidórendeletek végrehajtásában, azonban az erkölcsi felelősséget vállalniuk kellett.
Esztergár talán abban bízott, hogy az ő tekintélyével a gettó-rendelet „humánus végrehajtása” kivitelezhető – erre egyébként Esztergár tett is utalásokat, közvetlen politikai nyilatkozatot nem adhatott ki, nem tehetett. A korabeli politikai erők azonban tisztában voltak Esztergár humanista politikai nézeteivel, a hatalmat Pécsen átvevő Nyilaskeresztes Párt 1944 októberében letartóztatta és internáltatta. Miután az internálásból szabadult, akkor meg a kommunista hatóságok kezdtek nyomozni ellene háborús bűntett vádja miatt. Ahogy Rozs András írja: „Esztergár nem szélsőséges, hanem mérsékelt keresztény-nemzeti gondolkodású tisztes tisztviselő ember volt, aki meggyőződéséért a meghurcoltatást is vállalta”. Esztergárt végül nem találták bűnösnek – olvasható a Pecsma.hu cikkében.
