Mit gondolnak a muzulmánok a holokausztról?
Csaknem hetven évvel a 2. világháború befejeződése után új problémákba ütközik az európai zsidóság tragédiájára való emlékezés. Az egyre kevesebb túlélő jelenlétében tartott megemlékezések mellett a fő kérdés az, vajon hogyan viszonyuljanak a holokauszthoz a migrációs társadalmakká vált európai országok anélkül, hogy szítanák az antiszemitizmust – írta az osztrák hírügynökség.
Gyakorlatban hasznosítható válaszokat kínál a fenti dilemmára egy most megjelent könyv, amely a muzulmánok körében élő holokausztképpel foglalkozik. Günther Jikeli, Kim Robin Stoller és Joelle Allouche-Benayoun műve a soá európai és arab országokban történt történelmi feldolgozását veszi górcső alá. Mint a szerzők rámutatnak, az Európában élő muzulmánok egy része az utóbbi években „elhárító magatartást” tanúsított a holokausztra való emlékezés kapcsán. Ez a magatartás antiszemita megnyilvánulásoktól (főleg diákok részéről) a megemlékezéseken való részvétel megtagadásán át az ilyen jellegű rendezvények bojkottjára irányuló felhívásokig terjedt. Utóbbira példát a Muslim Council of Britain szolgáltatott.
A szakértők ugyanakkor óva intenek az általánosítástól, miszerint a muzulmán bevándorlókban automatikusan torz kép él a holokausztról. Az Európában élő mintegy 13-20 millió muzulmán roppant heterogén csoportot alkot mind vallási felfogását illetően, mind pedig kulturális, etnikai és gazdasági szempontból.
A holokauszt tagadása elsősorban az iszlamisták körében számít bevett magatartásnak és érvelési alapnak. Az arab világban 2011 óta zajló fejlemények e tekintetben nem sok jót ígérnek a jövőre nézve. Ugyanakkor akadnak olyan kezdeményezések és szervezetek is, amelyek – részben roppant nehéz körülmények között – harcolnak az antiszemitizmus ellen, és foglalkoznak a holokauszttal.
Muzulmánok körében sokkal elterjedtebbek az antiszemita nézetek, mint a nem muzulmánok között – állítják a könyv szerzői. Egy németországi felmérés során az arab bevándorló családokban nevelkedő fiatalok 40,7 százaléka értett egyet az alábbi állítással: „Amit Izrael a palesztinokkal művel, az lényegében nem más, mint amit a Harmadik Birodalom idején a nácik műveltek a zsidókkal.” Török származású fiatalok körében 27,7 százalékos volt az egyetértés, német fiatalok körében viszont csupán 7,2 százalékos. Egy másik felmérés alapvető tájékozottsági hiányosságokra derített fény. Így például a török fiatalok 68 százaléka elismerte, hogy alig tud valamit a holokausztról.
A könyv szerzői szerint itt kell munkához látni. A felvilágosítás során tekintetbe kell venni a fiatalok eltérő társadalmi hátterét – hangsúlyozzák. Egyensúlyt kell találni a magyarázás és a túlzott mértékű sulykolás között, az utóbbi ugyanis tápot adhat az antiszemitizmusnak. (MTI)
Rotschild, aki Európa legnagyobb hitelezője volt
Jonathan Sacks rabbi a tíz csapás mélyebb okairól
No views have been recorded for this period.