Online kiállítás mutatja be egy vilniusi zsidó kislány mindennapjait
Három éve nagymennyiségű 20. századi tárgyi leletre bukkantak egy templom pincéjében, Litvánia fővárosában, Vilniusban. A tárgyak között lapultak versek, levelek és naplók a 20. század legkiemelkedőbb jiddis nyelvű íróitól. Ezen és további leletek vizsgálása között bukkantak rá a kutatók egy sokkal szerényebb, de annál érdekesebb dokumentumra: egy ötödikes kislány naplójára, ami az 1930-as évek Vilniusában töltött mindennapjait mutatja be.
A kislány, akinek nevét jiddisről Beba Epsteinre amerikanizálták, központi szerepbe került a YIVO Institute for Jewish Research kiállítási programjában, ami nemrég jelent meg online. A kiállítás célja a 2. világháború előtti kelet – európai zsidóság életének bemutatása.
Beba történetét végig nézve a látogató olyan információkat tud meg, mint például, hogy az első film, amit látott az a Tamás bátya kunyhója volt, vagy, hogy a nagyapja megpróbálta kinevelni belőle a rosszaságot. „A nagyapám mindig azt mondta, hogy jó, vallásos lányként kell viselkednem.” – írja Beba, aki önéletrajza (amit ő hívott így) szerint 1922-ben született. „Ha nem így teszek, Isten vasrudakkal fenekel el – így hát elbújtam Isten elől.”
Fényképeket láthatunk Bebáról és a nővéréről, Esye-ről az iskolatársaik között, és történeteket olvashatunk nyári úszásokról és szaladgálásokról.
Mindemelett egy kattintással magáról Vilniusról is sok újat tudhat meg az ember; az iskoláiról, valamint azokról a nyári helyszínekről, amit a városi zsidóság annyira kedvelt, mint például a lengyelországi Otwock és Zakopane, aminek a levegője állítólag gyógyító hatással volt a tuberkulózisra és más betegségekre. Több, mint 200 műtárgy – fényképek, film részletek, térképek, iskolai füzetek – tekinthető meg a kiállításon.
Beba Epstein: The Extraordinary Life of an Ordinary Girl az első felvonása annak a kiállítás sorozatnak, ami az európai zsidóság életét kívánja bemutatni azelőtt, hogy a nácik hatmillió zsidót gyilkoltak meg.
Az online múzeum 3 millió dollárnyi adományból jött létre, amit Bruce Slovin befektető ajándékozott az intézetnek felesége, Francesca Cernia Slovin emlékére. Jonathan Brent, a YIVO vezérigazgatója úgy nyilatkozott, hogy a kiállítás egyik célja, hogy a YIVO anyagai mindenki számára elérhetőek legyenek világszerte. Az online kiállítás kurátora Karolina Ziulkoski volt.
A teljes írás / IDE KATTINTVA OLVASHATÓ EL
