Áháre mot - Kedosim
Jom kipur: 05.09. 19:29 - 05.10. 20:39

ÖSSZEFOGLALÓ

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Proin rutrum, sapien vel interdum faucibus, nunc tortor lacinia urna, id gravida lacus mi non quam. Integer risus lacus, dignissim ut diam quis, gravida rutrum justo:

  • Vestibulum blandit molestie lectus, sed porta erat congue at.
  • Aenean feugiat hendrerit massa eget eleifend.

További magyarázatok, a szakaszhoz kapcsolódó tartalmalnk a teljes szakasz oldalán találhatóak meg.

Őrizzék meg Izráel fiai a szombatot nemzedékeiken át, örök szövetségül

Jó szombatot, Shabat Shalom

Kép

A péntek esti gyertyagyújtás időpontja Budapesten: 17:10 óra, az ünnep kimenetele: 18:15 óra.

A Mazsihisz honlapjának hír és információszolgáltatása most megszakad a szombat ünnepének tiszteletére! A péntek esti gyertyagyújtás időpontja Budapesten: 17:10 óra.


Szombat ünnepén a zsidó népnek vallási törvényei értelmében nem szabad munkát végeznie, beleértve ennek a honlapnak a frissítését is. A frissítések szombat estétől folytatódnak, pár órával az ünnep kimenetele, 18:15 óra után.

A Tórából ezen a héten az „KI TISZÁ” hetiszakaszt olvassuk fel zsinagógáinkban.

Egy gondolat az Hetiszakaszból:
És vedd az engesztelés pénzét Izráel fiaitól és add azt a gyülekezés sátorának szolgálatára; és legyen Izráel fiainak emlékezetéül az Örökkkévaló színe előtt, hogy engeszteljen lelkeitekért” (Mózes 2. 29. 30:16.) Dr. Bernstein Béla fordítása

Ki Tiszá
(Mózes 2. 30:11-34:35.)

A Tóraadás után negyven nappal Izrael táborában komoly konfliktus keletkezett, az eltűntnek vélt Mose rábénu helyett, aki éppen I-stennel volt, a nép tagjai új „vezetőt” vágytak, a régi beidegződések előjöttek és az aranyborjú elkészítésével a bálványimádás bűnébe estek.

Tettükről és Mózes reakciójáról (a kőtáblák összetöréséről) megoszlanak a vélemények, a kommentárok jelentős része kifejezetten jóindulattal kezeli mindkettőt. Mózesnek minden képességére szükség volt, hogy „lebeszélje” a Teremőt Izrael elpusztításáról, nem is elsősorban a bűn miatt, hanem az ahhoz vezető, népünk tagjaitól ma sem idegen tulajdonság miatt gerjedt haragra I-sten: „És mondta az Örökkévaló Mózesnek: Láttam ezt a népet, és íme kemény nyakú nép az”(32:9).

Ráv Jerucham Levovitz megjegyzése szerint nem az volt a probléma lényege, hogy őseink megbotlottak és elkövették a szinte korrigálhatatlan bűnt, a baj ennél jóval nagyobb (volt): olyan tulajdonság lett köztük úrrá (a rossz értelemben vett makacsság), melynek természetes következményeként, Áron szavait idézve „kijött ez a borjú” (32:24).

A szidra I-sten parancsával indul, minden húszévesnél idősebb férfinak fél sékelt kellett befizetni, melyek által elvégezték a népszámlálást. A Tóra hangsúlyozza: „a gazdag ne adjon többet és a szegény ne adjon kevesebbet a fél sékelnél”(30:15).

Mose Feinstein szerint ebből az utasításból más élethelyzetekben is lehet profitálni. A mester úgy vélte: „ha megkérdeznek egy átlagembert, hogy miért nem tanul több Tórát, vagy tartja meg nagyobb százalékban a micvákat, akkor rendszerint az a válasz: „Ki vagyok én? Képtelen vagyok tóratudóssá, cádikká válni”! E rossz értelemben vett alázatot a fenti pászuk segítségével ki lehet küszöbölni, mert világossá teszi, minden embernek pontosan ugyanannyit kell nyújtani I-sten felé.

A verset olvasók rájöhetnek, potenciálisan ők is a nagyok közé emelkedhetnek, ehhez „mindössze” állandó erőfeszítésre és elkötelezettségre van szükség”.

A következő mondat látszólag ellentmond ennek, mert első olvasatra azt a benyomást kelti, hogy a lelkesedés és szorgalom nem elég: „minden bölcsnek a szívébe adtam bölcsességet, hogy elkészítsék mindazt, amit neked parancsoltam”(31:6). A tórai gondolatot értelmező talmudi citátum (Bráchot 55a) alapján még távolabb kerülünk Ráv Feinstein értelmezésétől: „az Ö-való csak annak ad bölcsességet, aki már maga is bölcs, miként írva van: „bölcsességet ad a bölcsnek” (Dániel 2:21)”.

Ráv Bloch megoldja problémánkat: „a Talmudban (Niddá 30b) olvassuk, hogy az anyaméhben lévő magzatnak megtanítják az egész Tórát, amit születésekor elfelejt. Ez azt jelentheti, hogy a bölcsesség nem külső személytől, vagy az oktatás színvonalától függ elsősorban, hanem attól, hogy mennyire „bölcs valakinek a szíve”. Az ember elsődleges feladata, hogy megtalálja és felébressze magában a magzatkora óta beléplántált bölcsességet. Ennek megfelelően, a felvetés, miszerint csak bölcs ember kaphat I-stentől bölcsességet, nem valamiféle ördögi körről szól. Inkább arról, hogy amekkora hajlandósággal keressük a bennünk rejlő Tórát, akkora támogatást fogunk kapni az Ö-valótól.

Darvas István rabbi / Forrás: OR-ZSE


Kapcsolódó cikkek
[qbg-related-posts post-type="post"]
Categories:
Ezek is érdekelhetnek