Áháre mot - Kedosim
Jom kipur: 05.09. 19:29 - 05.10. 20:39

ÖSSZEFOGLALÓ

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Proin rutrum, sapien vel interdum faucibus, nunc tortor lacinia urna, id gravida lacus mi non quam. Integer risus lacus, dignissim ut diam quis, gravida rutrum justo:

  • Vestibulum blandit molestie lectus, sed porta erat congue at.
  • Aenean feugiat hendrerit massa eget eleifend.

További magyarázatok, a szakaszhoz kapcsolódó tartalmalnk a teljes szakasz oldalán találhatóak meg.

Országos főrabbi: Zsidóként élni ebben az országban, ez a mi küldetésünk

Kép

A vészkorszak nem zsidó ügy, hanem „minden tisztességes magyar ember ügye”, mert nincs olyan magyar család, amelyik ne gyászolna valakit, aki a vészkorszak alatt vesztette életét – fogalmazott Frölich Róbert országos főrabbi az Élet Menete Alapítvány történetét bemutató kiállítás megnyitóján csütörtökön Budapesten, a Dohány utcai zsinagóga sírkertjében.


__letmenete_01_25.jpg__letmenete_01_25.jpg
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

Az Élet Menete egyszerre hirdeti az összetartozást és emlékeztet a holokauszt áldozataira – mondta Latorcai Csaba. A Miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára kiemelte: részt venni az Élet menete programjain „egyet jelent az egymás iránti szolidaritás, a párbeszéd, a türelem és a főhajtás kifejezésével.” „Határozott kiállás amellett, hogy a ma élő nemzedékek nem hagyják feledésbe merülni azokat a szörnyűségeket, amelyek a koncentrációs táborokban zsidó honfitársaikkal megtörténtek”.

Latorcai Csaba hangsúlyozta: a holokauszt nemcsak a magyar zsidóság, de az egész magyar társadalom történelmének egyik legnagyobb tragédiája, amelynek emlékét ébren kell tartani, hogy „a jövő nemzedékei a múlt ismeretében ne követhessék el ugyanazokat a szörnyűségeket, amelyek egyszer már megtörténtek”.

Az emlékezet ápolásával, a vészkorszak hiteles, kiegyensúlyozott bemutatásával közelebb juthatunk a célhoz: jóvá tenni azt, ami megtörtént – tette hozzá a helyettes államtitkár.

E folyamatban megkerülhetetlennek nevezte az oktatást, hogy a mai fiatalok lássák és érzékeljék, milyen okok vezettek vészkorszakhoz.

Ezt a célt szolgálja továbbá a Terror Háza Múzeum létrehozása, valamint a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja április 16-án, amelynek keretében évről-évre diákok ezrei emlékeznek az áldozatokra.

Az államtitkár beszédének végén közölte: nem tartják meg a Horthy-emlékmisét január 27-én. Úgy fogalmazott: „jóllehet, több mint húsz esztendeje január végén és február elején Horthy Miklósért szentmisét mutatnak be”, most, a „holokauszt nemzetközi emléknapja alkalmából ez a hagyomány megszakad”.

Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke szerdán fordult levélben Lezsák Sándorhoz, az Országgyűlés alelnökéhez amiatt, hogy a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége a holokauszt emléknapján szentmise keretében emlékezik Horthy Miklósra, és ez szerinte „minden magyar áldozat emlékének megtiprása”.

Aharon Tamir, az Élet menete nemzetközi szervezet igazgatója ismertette: a 64 darabból álló fotókiállítás Lengyelországból érkezett Budapestre, ahol két és fél év alatt két és fél millió ember látta már.

Hangsúlyozta: minden fénykép arra a küldetésre emlékeztet, amely mellett 30 éve elkötelezte magát a szervezet.

Kitért arra: a magyarországi Élet Menete az egyik legfontosabb és legaktívabb szereplője a nemzetközi mozgalomnak. Nagy szükség van a munkájukra, arra, hogy felhívják az emberek figyelmét arra, hova vezet a gyűlölet, hiszen „sajnos az antiszemita mozgalmak és megnyilvánulások még mindig jelen vannak a térségben” – tette hozzá Aharon Tamir.

Frölich Róbert országos főrabbi arra figyelmeztetett: a vészkorszak, az a huszonöt esztendő, amely a numerus clausustól Magyarország felszabadulásáig tartott, „nem csak zsidó ügy”. Auschwitz a legnagyobb zsidó temető, de nem csak zsidó temető, hiszen a haláltáborban nem csak zsidók voltak.

A vészkorszak tehát nem zsidó ügy, hanem „minden tisztességes magyar ember ügye”, mert nincs olyan magyar család, amelyik ne gyászolna valakit, aki a vészkorszak alatt vesztette életét.

A főrabbi úgy fogalmazott: „szüleink és nagyszüleink példát mutattak, hogy kell jó magyar állampolgárként élni ebben az országban”. Kitaszították és elvitték őket, és „mi megyünk utánuk”, „keressük, nézzük őket”. „Követjük az ő zsidóságukat, amit talán rég odahagytak”, de ami miatt meggyilkolták őket.

„Nekünk, akik a holokauszt után születtünk”, folytatni kell, amit ők elkezdtek: zsidóként élni ebben az országban. Ez a mi küldetésünk” – hangsúlyozta az országos főrabbi. (MTI)


Kapcsolódó cikkek
[qbg-related-posts post-type="post"]
Categories:
Ezek is érdekelhetnek