Pestről a cionista gyökerekig: Digitalizálták Herzl Tivadar naplóját Izraelben
Izraelben a Cionista archívum digitalizálta és
hozzáférhetővé tette az államot megálmodó, Magyarországon született Herzl
Tivadar naplóját.
Az archívum munkatársainak „Herzl online ” nevű digitalizációs projektje teljes terjedelmében, héber fordítással és keresési lehetőséggel teszi hozzáférhetővé Herzl eredeti naplóit az erre létrehozott honlapon.
A sűrűn írt sorok közül Herzl később kihúzott több száz szót, – de ezek olvashatóak maradtak, – s segítségükkel is betekinthetünk gondolatainak formálódásába.
Herzl a naplóban szereplő szavak közé számokat is beiktatott, amelyeket titkos kódként használt, a 401 például a cionista mozgalmat jelölte. „Herzl tiszta szívből hitt a technológia
társadalomformáló erejében, s a zsidó államot az innováció zászlóshajójakét
képzelte el. Bizonyosan lelkesítette volna az a lehetőség, hogy írásait
közvetlenebbül, teljesebben és pontosabban kapcsolják össze a nyilvánossággal ” – mondta a digitalizálást vezető Ardon Bar-Hama.
„Az izraeli társadalmat megrázó időkben fontos,
hogy visszatérjünk a cionista gyökerekhez és ahhoz az eszményi társadalomhoz,
amelyre Herzl törekedett„ – méltatta a vállalkozást Dror Morag, a Cionista világszervezet alelnök-helyettese.
A szövegből nyomon lehet követni Herzlnek a zsidók helyzetének megoldására tett kísérleteit.
„Meg akartam találni az utat
a pápához, és azt mondani neki: segíts nekünk az antiszemiták ellen, én pedig
egy nagy mozgalmat indítok a zsidók szabad és méltóságteljes
megkeresztelkedésére. ” – írta az egyik oldalon. „Talán meg
tudnánk termékenyíteni a sivatag földjét a Nílus segítségével! ” – vélekedett egy másik helyen már az Izrael földjére vándorlás lehetőségéről.
„Elviselhetetlen hőségben utaztunk vonattal
Jeruzsálembe. A szűk és zsúfolt fülkében ülés valóságos kínzás volt. A császár
azt mondta: a lehető legforróbb időjárásba csöppentünk. A találkozás napja
rendkívül nehéz volt. Ramla közelében megmértük a hőmérsékletet, 31 fok
árnyékban, 41 a napon ” – írta 1898-as, a mai Izrael földjén tett látogatásáról, amikor találkozott II. Vilmos német császárral.
„Még most, elhagyatottságában is szép város, és ha
idejövünk, ismét a világ egyik legszebb városa lehet… Ha valaha megkapjuk
Jeruzsálemet, és ha még lesz erőm tenni valamit, először megtisztítom ” – összegezte jeruzsálemi élményeit.
Herzl németül és franciául írt, gyermekei azonban már megpróbálkoztak a héber nyelvvel is.
„A gyerekek, mint minden nap,
hancúroztak… a fürdőszobába szaladtak, az ágy felé menet táncoltak, elmondták
az esti imát, és ma megengedtem nekik, hogy a német mellett héberül is
imádkozzanak ” – írta a napló egyik lapján.
Herzl Tivadar Pesten született 1860-ban, majd családjával Bécsbe költözött, ahonnan az egyik lap Párizsba küldte tudósítónak. A Dreyfus-ügy kapcsán megnyilvánuló antiszemitizmus hatására írta A zsidó állam (Der Judenstaat) című értekezését, amelyben amellett érvel, hogy a világban szétszóratott zsidóságnak vissza kell térnie Palesztinába. Herzl 1904-ben halt meg. Földi maradványait 1950-ben szállították Izraelbe, és Jeruzsálemben temették el. (MTI)
