Sportos és feszes tanévnyitó: Új korszak kezdődik a Zsidó Egyetemen
Az évnyitó középpontjában a megújulás ígérete állt, teljes összhangban beszélt erről Heisler András a Mazsihisz elnöke, Radnóti Zoltán főrabbi és Vajda Károly, az egyetem első tanévét kezdő rektora.
Ez a hely a neológia szellemi centruma, minden új gondolatnak, a hagyomány minden továbbgondolásának innen kellett és kell kiindulnia az évet megnyitó Heisler András szerint és mivel a világ hatalmas iramban változik körülöttünk, eljött az idő ismét a 140 éves intézmény sokadik megújulására. Hiszen a neológia maga sem más, mint hagyomány és megújulás összhangjának állandó keresése: a megújulás maga is büszke hagyományunk immár másfél évszázada és ezt a tradíciót követi „a változó világra nyitott zsidóság” szlogenje.
Az elnök önkritikusan megjegyezte, hogy volt idő, amikor a Mazsihisz nem fordított elég figyelmet a saját „agyára”, az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetemre és megígérte, hogy mindez a jövőben másképpen lesz, egyúttal kérte az egyetemtől is, hogy minél szorosabban működjön együtt a jövőben a többi hitközségi intézménnyel, váljon valóban és még inkább közösségünk „agyává” az új korszakban, amely ezen a napon kezdődik meg – mindennek immár látható jele is van, az egyetem honlapjának gyökeres megújulása.
Radnóti főrabbi követte őt, aki, mint mondta, hosszú évek óta nem beszélt első Tóra-tanítása helyszínén, a Rabbiképző zsinagógájában. Arra kérte a megjelent hallgatókat, hogy legyenek jelen teljes személyiségükkel választott hivatásukban már az egyetem évei alatt is: azért mondunk áldást is minden hétköznapi cselekedetre, hogy tudjuk, minden, amit teszünk, istentiszteletté tehető, hogy minden apróságot teljes intenzitással végezzünk el, hogy „jelen legyünk” minden döntésünkben maradéktalanul. Mert lelkesedés nélkül, tanította Radnóti rabbi, „nem sok értelme van az egésznek”, ezért kell mindenkinek tudnia a szociális munkásoktól a kántor, rabbi és tanárjelöltekig, hogy egyként közösségek építői lesznek és hogy a Mazsihisz közössége mindőjükre számít, mindünket várja.
Vajda Károly rektor nyitotta meg a tanévet, mint mondta, szándékosan kerülve az ünnepélyesség külsőségeit, hiszen a lényeg az előttünk álló munka. Az Atyák Tanításai misnai traktátusát idézte, miszerint három dolgon áll a világ: a Tórán, tehát a tanuláson, a munkán, vagyis Isten szolgálatán, tiszteletén és a jócselekedeteken és erre a három pillérre épül fel a világ „talán legkisebb” egyeteme is. A bölcsészettudomány (Tóra, tanulás), a vallástudomány (Istentisztelet) és a közösségszervezés, szociális munka (jócselekedetek) tanításával és valóban egy egész világ, a neológ zsidó világ sorsa az, amiért az intézmény felel és mindezek, a tanulás, a jámbor vallásosság és a jócselekedetek, egymásra épülve tartják meg világunkat. Új hallgatók, új oktatók hoznak majd remélhetőleg új lendületet az egyetem ódon, patinás falai közé, teszik elevenné, tehát kérdésessé hagyományunkat Vajda Károly szerint, nem a pátosz emeli az intézmény fényét, hanem a szabad kérdezés, kutatás szelleme. Ennek szellemében kezdődött meg, rögtön a tanévnyitó után, a tanulás az OR-ZSÉ-n, jelezve, hogy nincs vesztegetni való időnk. Ahogy ugyancsak az Atyák Tanításaiban áll, „a Nap rövid, a munka rengeteg, a jutalom hatalmas és a Gazda sürget”.
Az új korszak reggel fél tíz után pár perccel kezdetét vette.
