Szabad-e pénzért szolgálni Istent?
Az Atyák Tanításaiban azt a kérdést teszik fel, lehet-e helytelen céllal megtartani a parancsolatokat, mit ér az olyan emberség, amelynek célja nem az Örökkévaló szolgálata?
A szokói Antigonosz Simontól, a cádiktól kapta a hagyományt. Azt mondta, ne olyanok legyetek, mint azok a munkások, akik jutalomért szolgálják Urukat. Inkább legyetek olyanok, mint azok a munkások, akik nem a jutalom reményében szolgálják Urukat. És az Ég félelme legyen rajtatok.
Antigonosz a korai rabbinikus hagyomány elején áll és feltűnő, hogy az áldott emlékű zsidó bölcsnek görög neve van, ez jelezheti az asszimiláció mélységét a hellenisztikus korszakban. Ami ennél is érdekesebb, az az Istennel kapcsolatos merész meggyőződése. Nem érdekes, Isten ad-e jutalmat azért, amit teszel, nem érdekes, a jó elnyeri-e méltó jutalmát. Ha igen, ha nem, tenni kell. Ez válasz is a kérdésre, hogy hogy lehet, hogy a jóság nem érvényesül a földön. Ha jutalmat vársz, akkor nem derék ember és jámbor zsidó vagy, hanem egyszerűen befektetésnek tekinted Isten szolgálatát és felháborít, ha nem térül meg. Nem érted a Tórát Antigonosz szerint. Az ő elgondolásához közel az önmagáért való Tóra tanítása ugyanebben a misnai traktátusban. Ez az elv azt mondja ki, hogy a Tóra szolgálatának semmi más célja nem lehet, csak a Tóra szolgálata és ez egyúttal azt is jelenti, hogy például nem biztosíthat számodra tekintélyt, nem követelhetsz tiszteletet azért, mert rabbi vagy, azért, mert mindent megtartasz és nem járhat mindez számodra semmilyen világi előnnyel. Felvetődik a kérdés, jelenthet-e számodra a Tóra megélhetést.
Egy ebből a traktátusból származó tanítást lehet úgy is értelmezni, hogy nem, hogy mindenkinek szüksége van világi foglalkozásra, szaktudásra, világi megélhetésre, a Tóra az „ország útjával” együtt egyik értelmezése szerint kell, hogy legyen más megélhetésed, hogy a Tórához egyedül az Istenfélelem vezessen, ne a számítás. Fontos vallási kötelesség, hogy gondoskodj magadról és azokról, akikért felelősséggel tartozol, mert abban az esetben, „ha nincs kenyér, nincsen Tóra sem”.
Azt is megérthetik ebből a koncepcióból, akik így akarják olvasni, hogy a Tóra tanulmányozása mellett szükség van világi műveltség megszerzésére is, a Tóra és az „ország útja” kéz a kézben járhatnak. Ezért bátorította a modern ortodoxia a nem zsidó eredetű tudás megszerzését, ez a gondolat adta a világnak a legműveltebb és a zsidó hagyományt a legmélyebben és a legeredetibb szemszögből értő rabbikat.
A Tóra soha nem lehet eszköz, a zsidó vallás soha nem lehet puszta eszköz világi célok elérésére. A Tóra mindig önmagában vett cél kell, hogy legyen, az élet forrása, út, amely a Jóistenhez vezet. Semmi, ami ennél kevesebb, nem méltó hozzá. A Szombat pedig pont az a nap, amelyet teljes egészében a Tórának szentelhetünk, ha szeretnénk.
Rotschild, aki Európa legnagyobb hitelezője volt
Jonathan Sacks rabbi a tíz csapás mélyebb okairól
Rotschild, aki Európa legnagyobb hitelezője volt
Jonathan Sacks rabbi a tíz csapás mélyebb okairól
No views have been recorded for this period.
