Száz éve halt meg Mai Manó, az egyik legnagyobb magyar fényképész
Mai Manó császári és királyi udvari fényképész volt, emellett szakíró, a gyermekfényképezés egyik legjobb hazai képviselője, A Fény című szaklap alapítója és főszerkesztője.
A zsidó származású Mai Manó (eredeti neve May Emmánuel) Mai Henrik főreál-iskolai tanár és Éliás Klára fiaként született Pesten, s éppen 100 éve, 1917. július 24-én hunyt el szülővárosában. Édesanyját 14 éves korában elvesztette, majd kimaradt a gimnáziumból, s inasnak állt Koller Péter Andrássy úti fényképész műtermében. Két évig Grazban Leopold Bude műtermében dolgozott, miközben magánúton leérettségizett, majd hazakerülve Pestre ismét Koller műtermébe került laboránsnak. 1878-ban önálló fényképész lett, majd Mai és Társa néven nyitott műtermet a Vilmos császár (ma Bajcsy-Zsilinszky) út és Andrássy út sarkán, egy üres telken dolgoztak 1882-ig, amikor ide épült az ún. Saxlehner patika.)
Korai riportjellegű felvételei is fönnmaradtak, fotózta az 1889-es véderő javaslat elleni tüntetést, Kossuth Lajos temetését, a fiát, Kossuth Ferencet, később pedig a fiatal Bartók Bélát is fényképezte.
1885-ben alapító tagja volt a Fényképész Ifjak Önképző és Segély Egyletének, kezdeményezője a Magyar Fényképészek Országos Szövetségének. Beutazta Németországot, Olaszországot, Franciaországot, hogy tökéletesítse tudását. 1894-ben többemeletes műtermet épített a Nagymező utca 20-ban, a Fővárosi Orfeummal átellenben, amit halála után az Aradról felköltözött Weisz Hugó vett meg. E műtermével párhuzamosan működtetett még egyet a Váci körút 14. Sz. alatt, az Andrássy úttal szemben.
Tizenkét kiállításon szerepelt, Székesfehérvárott 1879-ben, Triesztben pedig 1882-ben kapott ezüstérmet. A budapesti Országos Kiállításon 1885-ben gyermekfelvételeivel keltett feltűnést. A Millenniumi Kiállításon királyi elismerést és állami ezüstérmet nyert. Az 1900-as párizsi világkiállításon aranyérmet kapott.
Feleségét Rothauser Etelkának hívták, egy fiúk született, Artúr, aki nem fényképész, hanem mérnök lett. A 62 éves korában, 1917-ben elhunyt Mai Manót a Kozma utcai zsidó temetőben helyezték nyugalomra, a felesége kilenc évvel élte túl, őt férje mellé temették.
Mai Manó emlékét többek között a róla elnevezett fotógaléria őrzi a Nagymező utca 20. szám alatt. A nyolcszintes épület 1894-ben készült el, Mai Manó fotográfus megrendelésére. 1931-ben a fényképész fiától megvásárolta Rozsnyai Sándor zeneszerző és felesége Rozsnyai (született Senger) Mici, művésznevén „Miss Arizona”. Ők építették az addig üres udvarba a három szintes Arizona mulatót. Ez 1944-ig működött, amikor is a tulajdonosokat elhurcolták. A háború után az épület a legkülönfélébb célokat szolgálta, iskola, bemutatóterem volt, majd a Magyar Autóklub budapesti szervezete használta 30 éven át.
A Magyar Fotográfiai Alapítvány 1996-tól kezdve tudta kivásárolni a bérleti jogokat a bent lakó bérlőktől. A félemeleti Mai Manó Galéria 1995-ben, a Magyar Fotográfusok Háza az I. és II. emeleten 1999. március 18-én nyílt meg Nádas Péter író, fotográfus köszöntőjével.
K. Zs.
(Forrás: Mai Manó Ház; Wikipédia)
Rotschild, aki Európa legnagyobb hitelezője volt
Jonathan Sacks rabbi a tíz csapás mélyebb okairól
No views have been recorded for this period.
