Szenes Hanna miniszobra nőnapra
Tavaly nőnapon úgy határoztunk, megmutatjuk a városnak, mennyire fájóan hiányoznak utcáinkról és tereinkről a hősnők szobrai. Tavaly megfogadtuk – most megvalósítottuk! – olvasható a Hosszúlépés. Járunk? nevű szerveződés Facebook-oldalán, amely arról ad hírt, hogy a március 8-i nőnap alkalmából kikerült az erzsébetvárosi Szenes Hanna parkba a névadó miniszobra, Kolodko Mihály alkotása a Hosszúlépés támogatásával.
„Wonder Woman kezdeményezésünkkel bemutattunk tíz hősnőt, aki megérdemelné, hogy szobra legyen Budapesten – most pedig elkezdjük felállítani a szobrokat. A mostani miniszobor csak a legelső lépés, még sok követi – Szenes Hannának például a Széna téren fog „igazi” szobrot állítani a II. Kerület Önkormányzata!I tt az ideje, hogy mi, budapestiek is büszkék legyünk Szenes Hannára, akinek – noha Izrael egyik nemzeti hőse – szülővárosában mindössze egy apró park őrizte eddig emlékét – itt található a szobrunk is” – olvasható a Hosszúlépés. Járunk? szervezet Facebook-bejegyzésében.
Szenes Hanna 1921-ben született asszimilálódott zsidó családban, majd 1939-ben, kitűnő érettségije után emigrált Magyarországról az akkor még brit fennhatóság alatt álló Palesztinába. Látva a II. világháború borzalmait, 1943-ban a verseket is költő lány ejtőernyősként csatlakozott a brit hadsereghez. A rákövetkező évben Magyarországra küldték, hogy megakadályozza a magyar zsidók deportálását – de már a magyar határon elfogták, és többször megkínozták.
A lányt, aki még huszonhárom éves sem volt, napokon keresztül egy székhez kötözve korbácsolták, ütötték, verték, de a saját nevén kívül semmit nem volt hajlandó elárulni. Akkor sem, amikor elfogták az édesanyját, és azzal fenyegették, hogy megölik. Szenes Hannát 1944 őszén árulásért halálra ítélték, és a Margit Körúti Katonai Fogházban sortűzzel kivégezték.
