Szerb elnök: Ez a kulturális örökség összeköt bennünket
Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök megköszönte hétfőn Orbán Viktor miniszterelnöknek azt a támogatást, amelyet a magyar kormány nyújtott a szabadkai zsinagóga felújításához.
Úgy fogalmazott: „külön szeretnénk köszönetet mondani Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek, akinek a támogatása nélkül ez a zsinagóga nem lehetne ma ilyen. Köszönöm, hogy nem sajnálta a pénzt nemcsak Szerbia, hanem az egész térség legszebb épületének felújítására”.
„Büszke vagyok arra, hogy több mint négy évtized után a szabadkai zsinagóga új fejezete kezdődhet el” – tette hozzá a szerb elnök. Mint mondta: az itt élő embereket is közelebb hozta a felújítás. „A zsidóknak most sokkal szebb szakrális épületük van, mint amilyen valaha is volt” – emelte ki Aleksandar Vucic.
A szerb államfő rámutatott ugyanakkor, hogy nemcsak szakrális épületről van szó, hanem kulturális és idegenforgalmi intézményről is, hiszen számos turista lesz kíváncsi a gyönyörű felújított épületre.
Szerinte a zsinagóga Szerbia jelképévé válhat, és a tolerancia, a békés egymás mellett élés és az együttműködés szimbóluma lehet.
„Ez a kulturális örökség összeköt bennünket, és biztos vagyok abban, hogy a jövőben közös munkával felújíthatjuk mindazt, amit a múltban tönkretettünk, és újraépíthetjük azokat a hidakat, amelyeket korábban leromboltunk” – fogalmazott Aleksandar Vucic. Úgy folytatta: a zsinagóga jó példája annak a jó együttműködésnek, amely az utóbbi néhány évben alakult ki a két ország és a két nép között.
Megemlítette, hogy gyakran jöttek hozzá panaszkodni, hogy Orbán Viktor segíteni akar Szerbiának, de csak a magyaroknak. „Erre mindig azt mondtam, hogy ha a vajdasági magyaroknak segít, azzal az egész országnak, egész Szerbiának segít. Kértem, hogy segítsen a jövőben is, amennyit csak tud” – részletezte.
Benjámin Netanjahu, Izrael állam miniszterelnöke levélben köszönte meg a magyar és a szerb kormánynak azt a segítséget, amelyet a szabadkai zsinagóga felújításához a két állam nyújtott.
Isak Asiel, a szerbiai zsidó hitközség főrabbija beszédében kiemelte: a zsidók Szabadka meghatározó népcsoportját képezték a huszadik század elején, később viszont kirekesztették őket, a második világháborút követően pedig a nem sokkal korábban épített zsinagóga is elhagyatottá vált, kiüresedett. Mára ennek a kis közösségnek az épülete az egész város terévé vált, és közel hozta egymáshoz Szerbiát, Magyarországot, a várost és az országot – tette hozzá.
A zsinagóga felújítást a magyar kormány, az Európai Unió, Szabadka városa, Vajdaság tartomány, valamint a szerb kormány támogatta. Az átadóünnepségén mintegy 900 vendég vett részt.
A magyar szecesszió stílusában épült, 1902-ben átadott szabadkai zsinagóga épületét Komor Marcell és Jakab Dezső budapesti műépítész tervezte, az üvegablakok pedig Róth Miksa műhelyében készültek. Az 1970-es években bedőlt az egyik kupolája, és az épület majdnem összedőlt, felújítása azóta folyt, de az intenzív restauráció csak 2012-ben kezdődött el. (MTI)
Rotschild, aki Európa legnagyobb hitelezője volt
Jonathan Sacks rabbi a tíz csapás mélyebb okairól
Rotschild, aki Európa legnagyobb hitelezője volt
Jonathan Sacks rabbi a tíz csapás mélyebb okairól
No views have been recorded for this period.
