Szeretetkórház: „Minden tőlünk telhetőt megteszünk”
A vírusjárvány okozta veszélyhelyzet új kihívások elé
állította a Mazsihisz Szeretetkórházát, ahol a veszélyeztetett korcsoportban és
egészségügyi állapotban lévő emberekre különösen figyelni kell. Az elmúlt
hónapok intézkedéseiről és a jelenlegi helyzetről Sipos Gáborné Erikát, az
intézmény ápolási igazgatóját kérdeztük telefonon.
Mikor hívtam, említette, hogy éppen a kórházparancsnokkal
beszélt. Milyen érzés, hogy egyenruhások járkálnak a Szeretetkórházban?
Nálunk ketten vannak, két rendőr őrnagy. Egyikük a
logisztikai területért felel, a másik pedig az ellenőrzésben segíti a
munkánkat.
Nem furcsa a jelenlétük?
Nem, úgy érzem, inkább biztonságot nyújtanak.
Mennyiben változott meg a kórház napi működése az elmúlt
hetekben?
Inkább hónapokat mondanék, hiszen február 4-én kaptuk az
első tájékoztatást a járványra való felkészülés jegyében, ami nem kevés
feladatot rótt ránk, szó szerint minden egyes dolgozóra. Sajnos kevesebb
emberrel kell ellátni a feladatainkat, ugyanis voltak olyanok, akik
másodállásban dolgoztak nálunk, s ezt a formát a járványveszély miatt meg
kellett szüntetnünk. Ideiglenesen nélkülöznünk kell a 65 év fölötti dolgozóink
munkáját is, ők otthoni karanténban vannak, mivel a veszélyeztetett
korcsoportba tartoznak.
Mennyiben befolyásolta a kórházban végrehajtott, több
milliárdos fejlesztést a járványhelyzet?
Március elején átadtuk a 3-as belgyógyászati osztály
felújított épületét, az átadást a helyzet miatt eléggé szűk keretek között
kellett lebonyolítani. A betegeket beköltöztettük, úgy látom, elégedettek a
megújult környezettel, hiszen a huszonegyedik századhoz méltó, korszerű osztály
jött létre. Van egy elkülönített részleg karantén céljaira, de mivel nálunk
hála Istennek nincsen sem beteg, sem dolgozó, aki elkapta volna a CoVid-19
vírust, ezt az egységet még nem kellett használni. Minden tőlünk telhetőt
megteszünk, hogy be ne kerüljön hozzánk a vírus, látogatási tilalom van nálunk
március 8. óta, és előírás szerint óránként fertőtlenítünk, de sajnos a
leggondosabb óvintézkedésekkel sem lehet száz százalékosan kizárni egy
esetleges fertőződést. Napi kapcsolatban vagyunk a Mazsihisszel, Valastyán
László kollégánk napi rendszerességgel tájékoztatja a krízis menedzsmentet, s
bármilyen kéréssel fordulunk a Mazsihiszhez, minden segítséget megkapunk.
Végül egy személyes kérdés: ápolási igazgatóként hogyan éli
meg ezeket a heteket, mennyire borult fel az életritmusa?
Nem csak nekem borult fel a napi rutinom, hanem minden
dolgozónak, hiszen a betegellátás mellett komoly feladatot jelentenek a
megelőző intézkedések, a beszerzések, a munkaszervezés feladatai. A helyzet nem
csak fizikailag, de mentálisan is roppant megterhelő számunkra.
Mikor tud pihenni?
Ez jó kérdés, mert ha a kórházból hazamegyek, akkor
nekiállok főzni a családomra, ami nekem ez nem csak munka, hanem pihentető
tevékenység. A főzés az, ami igazán kikapcsol. Igaz, a munkaszervezés aktuális
problémáit otthonról is meg kell oldani, amikor például az egyik dolgozónk
belázasodott, és emiatt újra kellett szervezni a teljes munkabeosztást, akkor
egy hétvége alatt összesen 92 telefont bonyolítottunk le. De nézzük a dolog
pozitív oldalát: a kolléganőnk nem a koronavírus miatt lázasodott be.
Címlapképünk illusztráció
