Szeretetről, világosságról – Ámosz Oz halálára
Életének 79. évében Tel-Avivban elhunyt Ámosz Oz izraeli író, akinek a könyveit eddig több mint 35 nyelvre fordították le. A rákbetegségben meghalt Oz olyan mesterműveket írt, mint a Miháél, Miháél, a Fekete doboz, és napjaink világszerte legnépszerűbb izraeli regénye, a Szeretetről, sötétségről című, önéletrajzi ihletésű könyv, amely a modern Izrael megalapításának idején játszódik.
Ámosz Oz
Milyen beszédes, hogy álmában halt meg a modern Izrael világszerte legismertebb és legnépszerűbb írója! Hiszen Ámosz Oz egész életében álmodott: az volt az álma, hogy létezhet olyan emberi társadalom, amely nem csak hirdeti a megbékélést, de meg is valósítja. Az volt az álma, hogy a szeretet egyszer végre nem csak egy szó lesz a nyelvünkben, hanem alapvető emberi jog, amelyet mindenkinek meg kellene adni. Az volt az álma, hogy történelemből és irodalomból a jövőre nézve nem csak érdemjegyet lehet kapni, hanem örökérvényű leckét, amely közelebb visz minket egy humánusabb világ megteremtéséhez.
S az is milyen beszédes, hogy legismertebb regényének címében ott van ez a szó: szeretet!
Hiszen Ámosz Oz nem csak szerethető író volt, hanem szerethető ember is – márpedig ez a két dolog a legtöbb írónál nem feltétlenül esik egybe. A belőle áradó, megejtő szeretethetőségnek az lehetett a titka, hogy nem csak az írásaiban szerette a humort, de a mindennapokban is, és kinevette azokat, akik nem tudnak saját magukon nevetni.
Magyarországon sokan emlékezhetünk rá személyesen is, mivel 2010-ben ő volt a nemzetközi könyvfesztivál Budapest Nagydíjának díjazottja – az elismerést Demszky Gábor akkori főpolgármestertől vehette át, majd fölolvasták magyar írókollégája, Konrád György méltató sorait. Kicsit a magunkénak éreztük akkor, hiszen Ámosz Oz számunkra is oly ismerős világokat festett a szeretetről, sötétségről. De nem csak mi érezhettük őt a magunkénak, megbecsülték szerte a világon. Franciaországban Femina-díjjal, Németországban Goethe-díjjal és Béke-díjjal tüntették ki, hazájában pedig a létező legmagasabb állami kitüntetés, az Izrael-díj birtokosa lett.
Az igazi birtokosok azonban mi, az olvasói vagyunk, aki neki köszönhetően többet tudunk Izraelről, az emberről, a belső és külső világról, szóval mindarról, amiért ezen a világon élni és halni érdemes. Ámosz Oz az ész és a szív világosságának híve volt, s könyvei révén az is marad örökre. Emlékéből fakadjon áldás.
Kácsor Zsolt
