Szolgámnak teremtettelek, ne légy hűtlen hozzám

A péntek esti gyertyagyújtás időpontja Budapesten: 17:31 óra, az ünnep kimenetele: 18:36 óra.

A Mazsihisz honlapjának hír és információszolgáltatása most megszakad a szombat ünnepének tiszteletére! A péntek esti gyertyagyújtás időpontja Budapesten: 17:31 óra.

---

Szombat ünnepén a zsidó népnek vallási törvényei értelmében nem szabad munkát végeznie, beleértve ennek a honlapnak a frissítését is. A frissítések szombat estétől folytatódnak, pár órával az ünnep kimenetele, 18:36 óra után.

A Tórából ezen a héten az „VÁJIKRÁ” hetiszakaszt olvassuk fel zsinagógáinkban.

Egy gondolat az Hetiszakaszból:
„Ha valamely személyhűtlenséget követ el és vétkezik tévedésből az Örökkévaló szentségei ellen, akkor vigye bűnáldozatát az örökkévalónak, egy ép kost a juhokból, becslésed szerint ezüst sekelek értékében, a szentség sekel szerint, bűnáldozatul.” (Mózes 3. 5:15.) Dr. Bernstein Béla fordítása.

Vájikrá – (Mózes 3. 1-5.)

Vájikrá könyve jól példázza, hogy Tórát olvasni nem, csak tanulni érdemes. Ezt a tanulási folyamatot segítették mestereink a midrásokon keresztül. Ezen a héten rövid betekintést szeretnék adni a Midrás Rábbá gyűjtemény hetiszakaszunkat boncolgató részébe.

„Szólította Mózest és beszélt hozzá az Örökkévaló a Találkozás Sátrából, mondván” (3Mózes 1:1). Rabbi Tanchum bár Chaniláj kezdte: „Áldjátok az Örökkévalót angyalai, ti hatalmas erejűek, akik megcselekszitek szavát, meghallva az Ő szavát” (Zsoltárok 103:20). Miről (milyen angyalokról) beszél a vers? Ha égi angyalokról beszél a vers (az nem lehetséges), nemde már írva van: „Áldjátok az Örökkévalót, minden seregei” (uo. 21), ezáltal (azt a következtetést kell levonnunk, hogy) hogy kizárólag földi angyalokról (1) (azaz emberekről) beszél (a vers).

(E következtetés fényében a midrás megmagyarázza, hogy a „minden” kifejezés miért a „seregei” szó kapcsán szerepel, és miért hiányzik az „angyalai” szó mellől). Az égiek („seregei” mind) képesek arra, hogy a Szent Áldott Ő (továbbiakban Kádos Báruch Hu által adott) feladatokat teljesítsék, míg a földiek nem (mind) képesek arra, hogy a Kádos Báruch Hu (által adott) feladatokat teljesítsék. Másik dolog (a vers másik interpretációja): (a vers) a prófétákra (referál) akik angyaloknak neveztetnek, emiatt van írva: “küldött egy “málách”-ot és kihozott minket Egyiptomból” (4Mózes 20:16).

Nemde ez Mózes volt? Miért nevezi őt (2) (a Tóra) angyalnak? Inkább (arról van szó, hogy) innen (tanuljuk): a próféták angyaloknak neveztetnek. Hasonlóképpen (3): “és felment az Örökkévaló “málách”-ja Gilgálból Bochimba (Bírák 2:1). Nos, ez angyal volt? Nemde Pinchász volt az!?

Miért nevezi őt (a Biblia) angyalnak?

Inkább (arról van szó, ahogy) Rabbi Szimon mondta: amikor a ruách hákodes (szent szellem) Pinchászon nyugodott, akkor arca úgy ragyogott, mint a fáklyák (azaz úgy nézett ki, mint egy tüzes angyal). De a rabbik azt mondják (hogy más forrásból tanulható).

Mit mondott Manoach felesége, (amikor Isten angyala megjelent neki)? “Isten embere jött hozzám és a külseje olyan volt, mint Isten angyalának külseje” (Bírák 13:6). Azt gondolta róla, hogy próféta, de (valójában nem próféta) hanem angyal volt.

Azt mondta Rabbi Jochanán: a fő feladatuk miatt neveztetnek a próféták angyaloknak, ezért van írva: “és szólt Chágáj az Örökkévaló “málách”-ja az Örökkévaló követségében (máláchut)” (Chágáj 1:13). Ezáltal kénytelen vagy azt tanulni, hogy a fő feladatuk miatt neveztetnek a próféták angyaloknak. (A fent idézett vers folytatása): “Hatalmas erejűek, akik megcselekszitek szavát”. Miről (milyen emberekről) beszél a vers?

Rabbi Jichák azt mondta: a sviit (4) törvényeit megőrzőkről beszél a vers. A világ rendje, hogy valaki micvát végez egy napig, egy hétig vagy egy hónapig, vajon (képes arra, hogy megtegye) az év többi napján (is, azaz egy even át)? De ez (aki a sviit törvényeit megtartja) azt látja, hogy a földje parlagon fekszik, a szőlője parlagon fekszik, mégis befizeti (a királyi) adót és csendben marad. Van ennél (az embernél) hatalmasabb erejű? Ha azt mondanád, hogy a vers nem a sviit törvényeit megőrzőkről beszél, (akkor ez téves lenne), mert itt írva van: “akik megcselekszik a dolgát (5)”, máshol (6) pedig írva van: “ez az elengedés dolga” (a kölcsönök elengedésének, a hetedik, sviit évben).Ahogyan a “dolog” (dávár) szó ott a sviit törvényeit megőrzőkről beszél, úgy az itt említett “dolog” szó is a sviit törvényeit megőrzőkről beszél.

“Akik megcselekszitek szavát” – Rabbi Huná mondta Rabbi Áchá nevében: a Szináj hegy előtt álló Izraelről beszél a vers, amikor a cselekvést a meghallás elé helyezték és azt mondták: “mindent, amit az Örökkévaló mond, megtesszük és meghallgatjuk” (2Mózes 24:7). (A midrás a fent idézett mondat utolsó részét elemzi): “meghallva az Ő szavát” – Rabbi Tanchum bár Chaniláj mondta: a világ rendje, hogy a teher, ami nehéz egynek, az könnyű kettőnek, és ami kettőnek (nehéz), az könnyű négynek, de (miként) lehetséges, hogy a teher, ami nehéz hatszázezernek, az könnyű egynek?

Egész Izrael ott állt a Szináj-hegy előtt és mondták: “ha tovább hallgatjuk Örökkévaló Istenünk szavát, meghalunk” (5Mózes 5:22), Mózes viszont egyedül hallgatta a hangját (Isten) beszédének, és (mégis) életben maradt. Tudnod kell, hogy ez így van: csak Mózest szólította, ezért van írva: “Szólította Mózest” (3Mózes 1:1).

[1] a málách szó másik jelentése: küldött, követ [2] Ráadásul ebben az esetben Mózes volt a beszélő [3] A midrás azért hoz még egy bizonyítékot, nehogy valaki azt mondja, hogy Mózes kivétel volt (Esed Nechálim). [4] szó szerint: hetedik. A hetedik, ún. smitá-év törvényeinek megtartói (3Mózes 25:1-7). Azért neveztetnek hatalmas erejűnek, mert az Istenbe vetett kiemelkedően erős hit szükséges ahhoz, hogy valaki megműveletlenül hagyja a földjét egy egész éven át. (Esed Nechálim). [5] a d’váro kifejezés két lehetséges jelentése: szavát, dolgát [6] 5Mózes 15:2

---

[qbg-related-posts post-type="post"]

---