Új imaszobát avattak a hanuka ünnepen Kiskunhalason
A hanukának, az egyik legismertebb zsidó ünnepnek a története az i.e. 2. századra nyúlik vissza, amely nem a Tórán, hanem egy hadi eseményen alapszik, ezt az ünnepet ismerik leginkább a nem zsidók körében. Pénteken a hatodik gyertyát gyújtották meg a menórán a halasi zsidó hitközségben, ahol téli imatermet is avattak egyben a hitközség tagjai.
Az ünnep a makkabeusok győztes szabadságharcának állít emléket, melyet az Izraelt elfoglaló pogány szíriai görögök felett arattak. A bálványimádással és pogány szokásokkal meggyalázott jeruzsálemi Szentélyben a hagyomány szerint mindössze egy napra elegendő olyan olajat találtak, amelyet a görögök nem szentségtelenítettek meg, az új, megszentelt olaj elkészítéséhez azonban nyolc napra lett volna szükség. Ám ekkor csoda történt: a cseppnyi olaj nyolc napon át égett. Erre emlékezve gyújtják meg hanuka ünnepén a nyolcágú gyertyatartót.
kiskunhalas_2.jpg
A kiskunhalasi zsidó hitközség közösségi házában kettős ünnepet tartottak: a hanuka mellett, a hívek köréből induló kezdeményezésnek köszönhetően egy téli imaszobát alakítottak ki, amelyre több mint hetven éve, a második világháború óta volt példa. A hitélet alapja a zsinagóga, a tanház, melyben központi szerepet tölt be a Tóra, azaz Mózes öt könyve. A téli imaszobában elkészült egy tóraszekrény, amelybe áthozták a zsinagógából a Tórát, és elhelyezték. A tóraszekrény mellé elkészültek a megfelelő használati drapériák, terítők is, amelyeket az ünnep alkalmával avattak fel. (Pozsgai Ákos / Baon)
