Üres kézzel és könnyes szemmel egy gyerek sem ment haza
Négy fővárosi és két debreceni csapatban összesen tizenkét diák mérkőzött meg egymással az Országos Zsidó Zenei Vetélkedőn, amelynek döntőjét és ünnepélyes eredményhirdetését tegnap rendezték meg Budapesten. Első helyen a Scheiber Iskola két negyedikes tanulója – Ivanics Bence és Orbán Izsák – végzett.
Nógrádi Gergő az imént miért hívott téged kis zsenikémnek?
Ivanics Bence: Mert én vagyok a legjobb tanuló az osztályban. Meg a csapattársam.
Orbán Izsák: Szóval mi ketten!
Akkor nektek nem volt nehéz a vetélkedő. Melyik volt a legnehezebb kérdés?
Orbán Izsák: Annál a kérdésnél megakadtunk, hogy ki volt Jehudi Mehudin, illetve Menuhin.
Az eredményhirdetésnél viszont csak kiderült, hogy nem erőművész.
Ivanics Bence: Persze, mert hegedűművész volt!
És melyik volt a legkönnyebb kérdés?
Orbán Izsák: Hogy kicsoda a zsidó pap.
És kicsoda?!
Ivanics Bence, Orbán Izsák: (hitetlenkedve néznek) Hát a rabbi, hahahaha!
Ez a kis párbeszéd az Országos Zsidó Zenei Vetélkedőn hangzott el, és azért idéztem föl még a nevetést is, mert a szóban forgó tíz éves fiatalemberek olyan vidáman végignevették az eredményhirdetést, mintha csöppet sem izgultak volna. Pedig bizonyosan izgulhattak, más kérdés, hogy nem nagyon volt miért: szoros versenyben ugyan, de a vetélkedőt ők nyerték meg. A budapesti Scheiber Sándor iskola 4/a osztályába járó fiúk összesen 90 ezer forintot nyertek, de hadd tegyem hozzá gyorsan: ezen a versenyen bebizonyosodott, hogy „ mindenki nyertes, aki rajtvonalhoz áll”. Ugyanis a már említett főkántor, Nógrádi Gergely ötlete nyomán módosult a díjazás rendszere: eredetileg az első helyezett 150 ezer, a második 100 ezer, a harmadik helyezett csapat pedig 50 ezer forintot vihetett volna haza. Nógrádi azonban azt mondta: innen üres kézzel és könnyes szemmel egy gyerek sem mehet haza, úgyhogy elosztották a pénzdíjakat: a két ötödik csapat is 25-25 ezer forintos díjjal lett gazdagabb.
Míg a zsűri összeszámolta a pontokat, a diákok a Mazsihisz
székházából átsétáltak a szövetség fenntartásában működő Zsidó Múzeum és
Levéltárba. Itt Dancz Vera múzeumpedagógus vezetésével ismerkedtek az intézmény
érdekességeivel, ami vélhetően a debreceni diákoknak tartogatott nagyobb
meglepetéseket: hiszen ők először jártak itt.
A vetélkedőt egyébként a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) és a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) hirdette meg 3. és 4. osztályos általános iskolai tanulókból álló, kétfős csapatok számára. A vetélkedés témája az általános iskolák első három évfolyamának készült hittankönyvek anyaga volt, amelyet Róna Tamás főrabbi és Nógrádi Gergely főkántor írt. Az egyik debreceni csapat felkészítő tanára, a Méliusz Juhász Péter Könyvtár könyvtárosa, Czeglédi Erika érdeklődésemre meg is jegyezte: e három kötetes munka nélkül nem sok esélyük lett volna a felkészülésre, hiszen a két cívisvárosi csapat tagjai nem zsidó kötődésűek. Még a helyi zsinagógában is a közelmúltban jártak először, éppen a versenyre való felkészülés jegyében. Annak ellenére, hogy nem kaptak eddig semmilyen zsidó vallási képzést, a debreceni gyerekek is kimagaslóan szerepeltek: az egyik csapat (Kurcsics Máté és Nagy Pál) ötödik, míg a másik (Fejes Bálint és Nagy-Szendrey Noel) a második helyen végzett.
A Scheiber iskolából Tóth Andrea judaisztika tanár azt mondta, hogy nem csak a gyerekek, de az ő számára is öröm ez a verseny, ugyanis ilyen zsidó vetélkedő lassan tíz éve nem volt, pedig szükség lenne rá. Ez előbbre viszi a judaisztika tanulást és okatatást, a gyerekek pedig motiváltabbak lesznek. A szintén scheiberes Gonda Judit hozzátette: nagy feszültség munkált a gyerekekben, hiszen nem kényszeredetten készültek a megmérettetésre, hanem valódi izgalommal és lelkesedéssel. S ebben nem csak a komoly díjazás játszott szerepet – hiszen volt olyan diák a Scheiberből, aki előzőleg azt mondta: a nyereményét jótékony, közösségi célra ajánlja föl.
Az óriási drukk érződött az eredményhirdetésen is, de szerencsére Nógrádi főkántor frenetikus humorral és oldottsággal vezette le a rendezvényt. Elöljáróban elmondta, hogy mindenki fantasztikusan fölkészült volt, de becsúsztak apróbb hibák. Fölhívta a figyelmet arra, hogy Jehudi Menuhin nem erőművész volt, a minjen nem kórus, a kóser nem olyan állatot jelent, amelyik nem eszik húst, s habár tagadhatatlanul E betűvel kezdődik mindkét név, ám purim ünnepén nem Erzsébetre, hanem Eszterre emlékezünk. Ezeket azonban csak a vicc kedvéért hangsúlyozta ki, ezek a gyerekek ugyanis tényleg kimagasló eredményt produkálnak, ráadásul nem csak ezen a versenyen. Az egyik első helyezettről, Orbán Izsákról megtudtam, hogy tíz éves, de már önállóan zongorázik, zenét szerez, sőt, könyvet ír. Mondta is az apukája, hogy vigyázzak, jön a konkurencia. Amire csak annyit mondtam: hála az égnek, éppen ideje volt.
Budapest, Scheiber Sándor Iskola
3/a osztály: Bán Hanna, Ejalu Alisa (4. hely – 40 ezer forint); Knap Sugár Dávid, Szilágyi Sámuel (megosztott 5. hely – 25 ezer forint, osztályfőnökök: Magos Renáta és Papik Eszter)
4/a osztály: Ivanics Bence, Orbán Izsák (1. hely – 90 ezer forint, osztályfőnökök: Bauer Zita és Gonda Judit)
4/ b osztály: Levendovics Benjámin, Töller Sámuel (3. hely – 50 ezer forint, osztályfőnök: Kiss Anikó; felkészítő judaisztika tanár: Tóth Andrea)
A debreceni Méliusz Juhász Péter Könyvtár csapata: Kurcsics Máté, Nagy Pál (megosztott 5. hely – 25 ezer forint, felkészítő tanár: Czeglédi Erika)
A debreceni Ibolya Utcai Általános Iskola csapat: Fejes Bálint, Nagy-Szendrey Noel (2. hely – 70 ezer forint, felkészítő tanár: Sebestyén Mária)
A versenyről készült fotóalbumot ide kattintva tekinthetik meg
