Viktor Ullmann theresienstadti gettóban írt operáját a krakkóiak mutatják be

Szeged – Az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborban meggyilkolt zeneszerző, Viktor Ullmann darabját, az Atlantisz császárát az Opera Krakowska társulata mutatta be az Armel-fesztiválon ma 19 órától a nagyszínházban.

---

Viktor Ullmann lágerélményeiből táplálkozó Atlantisz császára tragikomikus karakterét és allegorikus cselekményét Beata Redo-Dobber rendezésében a krakkói operatársulat versenyprodukciója a népszínházi hagyományokra építve tálalja. A színpadkép egyetlen eleme egy ringlispílszerű építmény, amely – kabátokkal teleaggatva – kísértetek karneválját idézi. „Valami operát” adnak elő.

A darab szereplői: Overall, Atlantisz császára, akit senki sem látott, amióta palotájába zárkózott, hogy így jobban tudjon kormányozni; a testtelen-anyagtalan Dobos, aki sokban hasonlít a Hangosbeszélőhöz, a Katona, a Lány, a Halál – és a Bohóc, aki sírva tud nevetni. A Halál arról érdeklődik, milyen nap van, de a választ egyikük sem tudja, elvesztek az időben. Overall császár parancsára a Dobos az eddigi legszebb tavasz érkeztét hirdeti ki. A császár arcátlanságától felháborodott Halál kettétöri kaszáját, és kijelenti: mostantól senki sem halhat meg. A Császár a Hangosbemondótól értesül a várható háborús pusztításokról. A Halál nyilvánvalóan nem teszi a dolgát, hiszen egy terrorista is másfél óráig húzza élve a saját kivégzését követően. A harcmező borzalmas mészárlásainak híre is kacsának bizonyul, mivel az állítólagos áldozatok továbbra is élnek. A felbőszült uralkodó dekrétumot bocsát ki. A Katona és a Lány próbálja egymást meggyilkolni. A Katona megpillant valamit a Lány szemében, amit valahol korábban már látott – egy másik lány szemében. A szerelem ösztönétől letaglózva megfeledkeznek a háború borzalmairól. Fütyülnek a Dobos hadba hívó szólamaira: a szerelem győz, mert a szerelem még a Halálból is poétát farag. A szobájába zárkózó Császár fertelmes híreket hall: senki sem akar meghalni, s ez lassan az őrületbe kergeti. A Halál okítani próbálja: az ő küldetése nem az élők kínzása, hanem az emberek gyötrelmektől való megszabadítása. A Halál végül hajlandó folytatni tevékenységét, de csak azzal a feltétellel, hogy magával a Császárral kezdheti. A Császár véleménye szerint az emberek aligha érdemlik meg ezt az áldozatot, végül mégis enged.

A nagyszínházban ma 19 órától látható darabot Tomas Tokarczyk vezényletével, a krakkói opera zenekara közreműködésével mutatják be. (Előtte 16.30-tól ingyenes minikoncertet adnak a krakkóiak a Korzó Zeneházban.) A produkcióban két versenyző énekel: az ukrán származású basszbariton, Wassyl Slipak alakítja a Halált. 1997-ben szerzett diplomát a lvivi konzervatóriumban, majd a párizsi operaházban kapott szerepeket. Európa-szerte fellépett már, énekelte többek között Borisz Godunov, Figaro, Gremin, Sarastro és II. Fülöp szerepét. A Harlequint alakító szerb tenorista, Alexander Petrovic Újvidéken diplomázott, a Szerb Nemzeti Színházban debütált. Volt már Edgardo, Alfredo, Rodolfo és Pinkerton is.

A komponista

Viktor Ullmann 1898-ban született Teschenben. Bécsben érettségizett, az első világháborúban önkéntesként harcolt, majd az osztrák fővárosba visszatérve jogot és zeneszerzést tanult – utóbbit Arnold Schönberg irányításával. 1919-ben feleségül vette a zsidó származású Martha Korefet, akivel Prágába költözött, ahol az Új Német Színházban kapott karmesteri állást. 1930-tól Zürichben dolgozott karmesterként és zeneszerzőként, majd könyvesboltot nyitott Stuttgartban. 1933-ban költözött vissza Prágába, ahol folytatta a zeneszerzést; zenetanárként és újságíróként is dolgozott. A náci megszállás után a zsidó származásúakkal szembeni megszorítások őt is érintették. 1942-ben a theresienstadti gettóba deportálták, ott született kottáit barátai őrizték meg az utókor számára. Az Atlantisz császára is így maradt fenn. 1944. október 16-án az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborba szállították. Gázkamrában ölték meg.

---

[qbg-related-posts post-type="post"]

---