Virágesőben világelső – A zsidó kisfiú, aki Magyarország táncdallegendája lett
Ma 80 éve, 1939. január 4-én született Korda György. Eredeti nevén Klein György a Dob utca 52-es házban látta meg a napvilágot. A Holokauszt gyermek túlélője, akinek a Történelem órája szerint egy pillanaton múlt, hogy az élete nem a jeges Dunában végződött, ahogy sok más budapesti zsidó polgártársunk, gyerekek és felnőttek élete.
Egy Pozsonyi úton lévő védett házba került, onnan akarták elhurcolni. „Jöttek a németek, hogy a gyerekeket viszik üdülésre” – emlékezik vissza gyerekkori élményére. Édesanyja egy zsírosbödönt adott a kezébe, a zsírba belenyomta a jegygyűrűjét, hogy azt adja oda valakinek, hogy segítsen neki.
„Párokba tereltek minket, én egy kislánnyal kézen fogva álltam, és mikor ránk került volna a sor, közvetlenül mellettem azt mondta a parancsnok: ’Halt, genugt!’ Vagyis hogy holnap folytatják… És másnapra felszabadultunk…”
A felszabadulás után békés gyermekévek következtek, a Kertész utcában tanult általános iskolában, majd a Petrik Lajos Vegyipari Technikum diákja lett. Énekesi tehetsége mellett egy másik szenvedélye is életre szóló: még házmester nagypapájával kezdett ultizni a Dob utcában – később Sándor Károllyal, Réz Pállal, Kormos Istvánnal, de még Csurka Istvánnal is ült egy kártyaasztalnál. Az ezredforduló után pedig felfedezték: kincset ér egy táncdalénekesből lett pókerkommentátor, mert valódi show-t csinál a kártyaasztalnál zajló eseményekből.
A ma is fellépő magyar vokális könnyűzenészek, popénekesek közül minden bizonnyal ő van legrégebb óta a pályán: 1958-ban lépett fel először, Vécsey Ernő tanítványaként. Tizenéves énekesként, az 50-es évek végén a háború előtti kor neves jazzmuzsikusaival is játszott. A Budagyöngye étteremben az Orlay „Chappy” Jenő – az Ezt a nagy szerelmet tőled kaptam én című dal zeneszerzője – dirigálta zenekar kíséretével. Első országos sikerei közé tartozik Nádas Gábor és Fülöp Kálmán Szeretni kell című dala.
Önálló énekesként a hatvanas évek második fele és a nyolcvanas évek eleje között élte igazi fénykorát, részben a Táncdalfesztiválok miatt, ahol több Előadói díjat és Közönségdíjat is kapott, részben pedig 1970-től megjelent nagylemezei miatt, amelyeken többek között Blum József, Schöck Ottó, Máté Péter igazán az ő hangjára szabott, remek dalait hallhatjuk. A Visszatérek én (Blum József – Vándor Kálmán), a Boldog idők (Schöck Ottó – S. Nagy István), a Reptér (Máté Péter – S. Nagy István) igazi örökzöldek, ahogy a Made in Hungary 1975-ös műsorából a Tüskés úton, a „nagy öregek”, Fényes Szabolcs és Szenes Iván szerzeménye is felejthetetlen része a Korda-életműnek.
Az összesen több millió példányban eladott hanglemezeinek felvételei közül még sok-sok szép dalt felidézhetnénk, a legemblematikusabb mind közül talán a Virágeső című szerelmes dala (Schöck Ottó – S. Nagy István szerzeménye), amely Nézz rám és énekeljünk című lemezén csendült fel (1983), majd 1998-ban 40 éves jubileumi koncertje és válogatáslemeze címadója lett.
No és persze Korda György volt a legavatottabb magyar előadója az olasz slágereknek, Vándor Kálmán kiváló fordításaival, amelyekkel ezek a dalok – például a Búcsúszó és a Kár a könnyekért – fontos részei lettek a magyar popkultúrának.
Máig a magyar médiavilág kedves és jópofa szereplője, de sokunk számára ő egy könnyűzenei kor élő legendája is. Ha a beat megjelenését nevezzük korszakhatárnak, akkor beat előtti könnyűzenének is nevezhetnénk az ő stílusát: bár egyébként jó néhány hatvanas évekbeli felvételén a feltörekvő Illés zenekar kíséri. Mondhatnánk azt is, hogy Korda György maga a magyar Táncdalénekes – bár épp ő nem kedveli annyira ezt a szót, inkább a semleges előadóművész kifejezést használja helyette.
A nyolcvanas évektől feleségével, Balázs Klárival énekel duettben. Bár ebben a Záray-Vámosi páros a híres előképük, a Korda-Balázs páros is ikonikus és egyedi színfolt lett a hazai könnyűzene palettáján. Idén pedig minden okuk megvan az ünneplésre: Balázs Klári 40, Korda György 60 éve van a pályán, ketten együtt tehát centenáriumi évet tartanak.
Persze a duett sikerek mellett egyénileg előadott dalaival is megörvendezteti közönségét. A Leon Uris Exodus című könyve nyomán készült, 1960-as film betétdala az 1990-es, Viva la Mamma! című lemezük egyik szép felvétele lett. Bradányi Iván magyar szövegével adta elő:
E föld enyém, mert itt születtem én.
Itt várt sok küzdelem, remény.
Itt voltam kisgyerek, itt mindent ismerek.
Innen léptem át az álmok küszöbét.
E föld enyém, itt megértik szavam.
Itt életemnek célja van.
Csak sejthetjük, mit érzett a Dob utca 52. szülötte, a kis Klein Gyurika, amikor első sikereit aratta. A mindenkivel kedves, csupaszív „Gyuri bácsi” ritkán mesél gyermekkori traumájáról. A Csillagos házak napján, 2014-ben, szülőházában tartott beszéde mindig emlékezetes marad, itt meghallgatható: Éljen, énekeljen 120 évig!
Képes Gábor
| Felhasznált források: Balázs Klári: A Korda sztori, Ekren, Budapest, 2007. Doszpod Béla: Angyali társaságban, Biográf Kiadó, Budapest, 1997. Képes Gábor: Ennyi az egész…, |
