Yossi Amrani: ma is ki kell állnunk a rászorulók mellett
A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja alkalmából immár 16. alkalommal rendezték meg az Élet menetét ma Budapesten.
Az Élet Menete Alapítvány egyik alapítója Székhelyi József színművész a rendezvényen felhívta a figyelmet arra, hogy idén nem csak a Soá áldozataira emlékeznek, hanem arra is, hogy 1945. május 9-én ért véget a második világháború, így május 9-e évtizedek óta az európai béke napja.
A rendezvény az Erzsébet híd pesti hídfőjénél, a Március 15-e téren kezdődött, ahol Róna Tamás főrabbi és Lebovits Imre, a Holokauszt egyik túlélője szólt a több ezres tömeghez. Ezután harsant föl a sófár hangja – az egyik sófárt Verő Tamás, a Frankel zsinagóga főrabbija fújta meg –, hogy jelt adjon az indulásra: a résztvevők a forgalom elől lezárt Erzsébet hídon át vonultak át a budai rakpart Friedrich Bornról elnevezett szakaszára. A svájci Friedrich Bornról azt kell tudni, hogy 1944 májusától egy éven át diplomataként menlevelek kiállításával, valamint árvaházak, kórházak és népkonyhák létrehozásával vagy támogatásával mintegy 15 ezer zsidó ember életét mentette meg.
A rakparton Gordon Gábor, az Élet Menete Alapítvány kuratóriumának elnöke köszöntötte a résztvevőket. Majd Yossi Amrani, Izrael budapesti nagykövete mondott beszédet a 74 évvel ezelőtti borzalmakra emlékezve, mondván: az emberi tudat szinte nem is képes fölfogni, hogy ugyanezen a szép Duna-parton, s ugyanezen a szép kék ég alatt milyen szörnyűségek történtek.
Yossi Amrani azt mondta: habár a vészkorszak után megfogadtuk, hogy ilyen borzalmak soha nem történhetnek, ezt a fogadalmat újra és újra meg kell ígérni, ki kell mondani, hogy mindez nem történhet meg ismét. A nagykövet közölte: erősnek kell lennünk, és ma is ki kell állnunk a segítségre szorulók mellett.
A rendezvény díszvendége idén Majgull Axelsson svéd írónő volt, aki a Friedrich Born rakparton dedikálta Nem vagyok Mirjam című, az Athenaeum Kiadó által gondozott könyvét. Az Athenaeum azért vállalkozott a kötet kiadására, mert a svéd írónő által papírra vetett történet a kiadó szerint azt érteti meg az olvasóval, hogy mit jelent az állampolgári szabadság és az emberi identitás egyszerre megtörténő elvesztése.
Szöveg és fotó: Kácsor Zsolt
Rotschild, aki Európa legnagyobb hitelezője volt
Jonathan Sacks rabbi a tíz csapás mélyebb okairól
Rotschild, aki Európa legnagyobb hitelezője volt
Jonathan Sacks rabbi a tíz csapás mélyebb okairól
No views have been recorded for this period.
