Zoltai: a vitrinbe zárt múzeumi tárgyak sokunknak még közvetlenül mesélnek
MAZSIHISZ
Sokan vagyunk, akiknek a mára vitrinbe zárt múzeumi tárgyak és levéltári dobozok mélyén titokzatosan megbújó iratok még közvetlenül mesélnek – fogalmazott Zoltai Gusztáv a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége ügyvezető igazgatója vasárnap a budapesti Goldmark teremben a Magyar Zsidó Levéltár által megrendezett Családkutatók napján. Alábbiakban az ügyvezető igazgató az eseményen elhangzott köszöntőjét közöljük.
Újra örömmel teszek eleget annak a kötelességemnek, hogy látogatókat köszönthetek a néhány éve megújult Goldmark teremben. Ismerjük a terem történetét és tudjuk, hogy kultúrát megőrző és átörökítő helyszíne volt a ’30-as ’40-es évek Budapestjének.
Megújulása is szimbolikus: közösségünk azon erőfeszítéseinek jelképe, amellyel ősi hagyományainkat próbáljuk a mai korszerű eszközökkel nem csak saját közösségünk, hanem a hozzánk látogató nagy számú érdeklődő és turista számára is megismerhetővé tenni.
Aki messziről érkezik, annak megmutatjuk szűkebb környezetünk, a pesti zsidónegyed történetét. A levéltárban megőrzött dokumentumok segítségével, a lakóházak, zsinagógák és közösségi intézmények történetén keresztül bepillantást engedünk abba a színes történelembe, mely meghatározta elődeink életét – s amelynek történetein felnőttünk. Sokan vagyunk, akiknek a mára vitrinbe zárt múzeumi tárgyak és levéltári dobozok mélyén titokzatosan megbújó iratok még közvetlenül mesélnek.
Aki csak a mese legvégét ismeri, az nem is tudja, micsoda varázslatos történetek hámozhatóak ki a poros iratok mélyéről, de egyre többen vannak, akik kíváncsiak erre. Ők azok, akik felkeresik levéltári kutatótermünket, és családjuk, szűkebb környezetük történetein keresztül próbálják jobban megérteni a világot és benne önmagukat. Sikeres kutatásaik eredménye, hogy a hallgatás kényszerű évtizedei után ma már újra van mit elmesélni, továbbörökíteni és megosztani másokkal is.
A mai délután a tervezett program szerint a levéltárunkban megőrzött kincsek mai értelmezését mutatja be. Arról fog szólni ez a nap, hogy miként lehet a nemzedékről nemzedékre örökített tárgyakat, dokumentumokat, fényképeket, családi legendákat és szokásokat a lehető legmodernebb eszközökkel bemutatni, továbbadni. Meghívott előadóink azt tervezik megosztani Önökkel, velünk, hogy miként lehet ezeket a régesrégi tartalmakat ékszereken, filmeken, kiállításokban, internetes oldalakon, digitális eszközökön ma is fogyaszthatóvá tenni.
Reményeim szerint ez is arra kínál majd példát, hogy a zsidó hagyomány beilleszthető mai életünkbe is. Természetesen ahhoz, hogy az elődeinktől kapott hagyományokat továbbörökíthessük, folyamatosan értelmeznünk és tanulmányoznunk kell őket. A mai nap ebből a szempontból is jelentős – és nem feltétlenül miattunk, hanem a zsidó tradíció ehhez a naphoz, a zsidó naptár szerinti Ádár hónap 28-ához fűződő története miatt.
Hogy hagyományainkhoz hűen minden zsidó rendezvényt zsidó tanulás vezessen be, hamarosan átadom a szót a zsidó tanítónak, a rabbinak, hogy megtanulhassuk a mai naphoz fűződő tanítást.
Kívánom, hogy valamennyien sokat tanuljunk ma délután, és újabb és újabb inspirációt nyerjünk a folytatáshoz.
Rotschild, aki Európa legnagyobb hitelezője volt
Jonathan Sacks rabbi a tíz csapás mélyebb okairól
Rotschild, aki Európa legnagyobb hitelezője volt
Jonathan Sacks rabbi a tíz csapás mélyebb okairól
No views have been recorded for this period.
