Zsidó építészek, akik nélkül Magyarország nem így nézne ki
Tíz év munka gyümölcse érett be A magyar zsidó építőművészek öröksége című kötet megjelenésével. A Gottdank Tibor által összeállított, és a K.u.K. Kiadó gondozásában megjelent könyv bemutatóját az Országos Rabbiképző ‒ Zsidó Egyetemen tartották.
Ez a hiánypótló kötet már puszta számokat tekintve is imponáló: a 384 oldalas, 700 archív és jelenkori fotót tartalmazó könyvben az elmúlt 100 év 228 építőművészének adatait találhatjuk meg életrajzzal és munkásságuk ismertetésével. Mint Gottdank Tibor a bemutatón elmondta: a magyar zsidó építőművészek által gazdagított építőművészeti „paletta” igen színes és széles a historizmus irányzatától kezdve a modernizmusig. Arra a kérdésre, hogy a képek miért fekete-fehérek, a szerző azt válaszolta: az ilyen jellegű kiadványokban amiatt nem szokás színes fotókat elhelyezni, mert a fekete-fehér fényképek kontrasztja erőteljesebben visszaadja az épületek kontúrjait.
A bemutatón a szerző a 228 építész közül kiemelte azokat, akiknek a munkássága rendkívül fontos hatást gyakorolt a magyar települések városképére. Szóba került a Gottdank Tibor által a legnagyobb zsinagógépítőnek nevezett Baumhorn Lipóttól kezdve a New Yorkban karriert befutott Róth Imréig sok mindenki, így többek között a Böhm Henrik-Hegedűs Ármin páros, Márkus Géza, Hajós Alfréd, Vágó József és Vágó László, Lajta Béla és Sajó István.
E zsidó építőművészek közül szegényebb volna Magyarország városképi arculata, úgyhogy meg nem bocsátható bűn, hogy ezeket a szakembereket a két világháború közötti faji törvények kirekesztették a szakmából, és gátolták őket abban, hogy munkásságuk kiteljesedjen. Holott olyan épületekkel gazdagították nem csak a fővárost, hanem a vidéki településeket is, amelyek nélkül egyes nagyvárosok ma már elképzelhetetlenek: gondoljunk a Márkus Géza által Kecskemétre tervezett Cifrapalotára, vagy azokra a debreceni belvárosi épületekre, amelyek Sajó István munkái. És még folytathatnánk a sort, miképpen maga Gottdank Tibor is képes volna folytatni a vállalkozását, elvégre – mint a bemutatón fogalmazott – a kötet lezárása óta még további tíz szócikket tudna írni.
Akit bővebben is érdekel a téma, az részint vásárolja meg a kötetet, másrészt keresse föl a Lajtán innen – Lajtán túl / Hungarian Jewish Architects nevű Facebook-oldalt, amelynek több mint 600 követője van. Lehet csatlakozni!
K. Zs.
