Áháre mot - Kedosim
Jom kipur: 05.09. 19:29 - 05.10. 20:39

ÖSSZEFOGLALÓ

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Proin rutrum, sapien vel interdum faucibus, nunc tortor lacinia urna, id gravida lacus mi non quam. Integer risus lacus, dignissim ut diam quis, gravida rutrum justo:

  • Vestibulum blandit molestie lectus, sed porta erat congue at.
  • Aenean feugiat hendrerit massa eget eleifend.

További magyarázatok, a szakaszhoz kapcsolódó tartalmalnk a teljes szakasz oldalán találhatóak meg.

Magyar zsidó arcképcsarnok – Wahrmann Mór

Wahrmann Mór (1832-1892)

sdasdsadx

Wahrmann Mór 1832-ben Pesten született. Nagyapja, Israel Wahrmann neves rabbi volt, és a pesti hitközség első modern iskolájának megalapítója, édesapja azonban már textilkereskedőként, üzletemberként szerzett magának tekintélyt.


Wahrmann Mór magántanulóként a pesti evangélikus gimnáziumban tanult, majd a bölcsészkaron hallgat órákat, miközben tizenöt éves korától 1847-től apja mellett is dolgozik.

1858-tól már apja cégének, a „Wahrmann és Fia” banküzletnek társtulajdonosa, majd egy évvel később, apja halála után egyedüli tulajdonosa. A hatvanas években több nagy iparvállalat befektetője, amelyek között a Ganz és Társa mellett a Pannónia Gőzmalom, az Első Magyar Gépgyár is szerepelnek, és például az Angol-Magyar Bank megalapításban is részt vesz. De alapítója a Kereskedelmi Akadémiának is, emellett elnöke volt a pesti Lloyd Társulatnak, azaz a Pester Lloyd című tekintélyes lap kiadójának, Szabolcs megyében pedig nyolcezer holdon gazdálkodott. 1881-ben a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke lesz.

Wahrmann Mór kiemelkedő pénzügyi és befektetői tevékenysége mellett az országos nagypolitikában, a mecenatúrában és a zsidó közéletben is jelentős szerepet játszott. 1868-ban az Országos Izraelita Kongresszus alelnökké választotta, 1883-ban pedig a pesti kongresszusi, azaz neológ hitközség elnöke, rasekolja lesz. Ellenfele a posztért a jogász, üzletember és szintén parlamenti képviselő, Chorin Ferenc volt. Noha a hitközség titkárával, a legendás orientalistával, Goldziher Ignáccal látványosan rossz viszonyban voltak, kettőjük vezetése alatt a hitközség működése anyagi értelemben és szervezetileg is megszilárdul. Wahrmann Mór klasszikus képviselője volt a reformkorban született mózeshitű magyar ideáljának, amelynek lényegét gyakran idézett szavaiban így összegzi: „Az nem igaz hazafi, ki felekezetéhez nem ragaszkodik, az nem jó polgár, ki felekezetét elhanyagolja. Lángoló honszeretetünk kell, hogy karöltve járjon a felekezetünk iránti törhetetlen hűséggel, odaadással”. Az országos nagypolitikában is ennek az ideálnak a jegyében vett részt, elsősorban a pénzügyek szakértőjeként. Már a kiegyezés és az zsidóság emancipációja előtt is pénzügyi témájú cikkeket publikált az ország pénzügyi helyzetével kapcsolatban. Ezekben az írásaiban főleg azt szorgalmazza, hogy a magyar hiteléletet függetlenítsék Ausztriától, és ezekkel a cikkekkel felhívja magára Deák Ferenc figyelmét is. Nyolc cikluson keresztül Lipótváros képviselője Deák híveként és a Szabadelvű Párt képviselőjeként, és ebben a minőségében egyik kezdeményezője Pest, Buda és Óbuda egységesítésének. 1878-ban néhány hónapra kilép a pártból, hogy tiltakozzon Bosznia-Hercegovina elfoglalása, és az ennek következtében megnövő katonai kiadások ellen. 1882-ben párbajt vívott Istóczy Győzővel, az Antiszemita Párt vezérével – a párbajban senki nem sérült meg, és a „viadalt” hol egy rendőr, hol a tömeg megjelenése akadályozta meg. Wahrmann Mór azonban ezt megelőzően néhány évvel a természettudós Hermann Ottóval is párbajba keveredett.

Wahrmann a kor nagypolgári ethoszának megfelelően és a zsidó mecénási és filantróp hagyományokat követve a kultúra, a tudomány és jótékonysági intézmények támogatásában is komoly szerepet játszott. Pártoló tagja volt az Írók és Művészek Társaságának és egyik alapítója a Magyar Történeti Társulatnak, az Iparművészeti Társulatnak és a Magyar Országos Képzőművészeti Társulatnak, valamint támogatója a Magyar Tudományos Akadémiának és a Zeneakadémiának is. 1897-1933 között a Wahrmann Mór Alapítvány évente jutalmazta a kereskedelem és az ipar területén elért kimagasló teljesítményeket. Több jótékonysági egyletben is vezető és támogató szerepet játszik, többek között a Vöröskereszt támogatója.

Wahrmann Mór egykori palotája az Andrássy út 23. szám alatt található, és egészen 1944-ig nevét viselte a 13. kerületben a mai Victor Hugo utca. Ekkor a nyilas uralom alatt, törvényrendeletre átnevezték az utcát, és 1945 után sem kapta vissza az eredeti nevet. Helyette egy kis köz viseli Wahrmann Mór nevét. A Pozsonyi út 53. száma alatti házon, Wahrmann utolsó lakhelyén emléktábla őrzi emlékét. 2003-ban a Magyar Tudományos Akadémia felújította az egykori kitüntetést, a Wahrmann Mór-érmet és oklevelet azok kaphatják meg, akik a tudomány támogatásában és a kutatásfejlesztésben kiemelkedő érdemet szereznek.

Előző írásaink:
Magyar zsidó arcképcsarnok – Goldmark Károly
Magyar zsidó arcképcsarnok – Herman Lipót

Forrás:
Frank Tibor (szerk.), (2006), Honszeretet és felekezeti hűség. Wahrmann Mór 1831–1892. Argumentum: Budapest
Vörös Károly (1995), „Wahrmann Mór – egy zsidó politikus a dualizmus korában”, in: Budapesti Negyed, 8. szám, 1995/2


Kapcsolódó cikkek
[qbg-related-posts post-type="post"]
Categories:
Ezek is érdekelhetnek